Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
Vármegyék és szabad kerületek 17 uralmi területének megyévé szervezését mondja el.3 A szent istváni eredeztetés logikailag is kézenfekvő, hiszen a királyi hatalom meghosszabbított karjaiként, helyi reprezentánsaiként funkcionáló vármegyék csak akkor jöhettek létre, amikor az ország egész területe már egyetlen uralkodónak és családtagjainak engedelmeskedett.4 5 Nehezebb kérdés annak eldöntése, hogy mi lehetett az előképe a megyék megszervezésének. A középkori politika ugyanis nem úgy működött, mint a polgári állam, ami a törvényhozó egyszeri döntésétől függően elvileg akár a semmiből is teremthet addig ismeretlen, vagy alig ismert intézményeket. A középkorban még a legmerészebb újítások korában - márpedig a királyság megalapítás ilyen kornak számított - sem született egy intézmény a semmiből és nem tűnt el nyomtalanul. Sokszor csak a puszta név vagy egy szimbólum maradt meg utána, aminek értelmezése az új viszonyok között már alig lehetséges. A neveknél maradva: a megye és az azzal összefüggő tisztségek latin kifejezései (comes, comitatus, marchio) a korabeli birodalmi szóhasználat közvetítésével érkeztek Magyarországra. A magyar nyelv e tárgyban keletkezett szláv jövevényszavai, mint a megye és az ispán, akárcsak az udvar első tisztségviselőjének a nádorispánnak a neve az itt élő szláv lakosság nyelvi közvetítésének eredményei. Valójában sem a frank grófságokból, sem a pannonszlávok - amúgy is ismeretlen - berendezkedéséből nem vezethető le a magyar megyék eredete.'’ Ezeket a magyar politikai elit maga hozta létre, a kérdés csak az, hogy miből. Az elmúlt évtizedekben két markánsan eltérő elképzelés született erről. Az első szerint a megyék előzményeit a nemzetségi szállásterületek, illetve a várral rendelkező nemzetségfő uralmi területei jelentették. Az egykor egész megyényi nemzetségi birtokok a 13. századra kb. egyharmadukra zsugorodtak ugyan, de elhelyezkedésük még ekkor is kirajzolta a megyék előzményeit, pl. Doboka megye a Zsombor, Komárom a Katapán és Szemere-nem, az ország közepén kialakított Visegrád megye a Kartal-nem egykori birtokaiból alakult ki.6 A 3 Szent Gellért püspök nagy legendája, ford. Szabó Flóris In Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1983. 82. 4 Györffy György: István király és műve. Bp.1977. 211. 5 A különböző eredeztetési elképzelések teljes felsorolása szétfeszítené a tanulmány kereteit. Felsorolásuk megtalálható Kristó Gyula: A vármegyék kicdakulása Magyarországon. Bp. 1998. [- Kristó: Vármegyék] 6 Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Sz. 1958. 43. uő: Pest-Buda kialakulása . Budapest története a honfoglalástól az Árpád