Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bagi Gábor: Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés fő irányainak meghatározására, különösképp a XVII-XIX. században
Vármegyék és szabad kerületek 189 szerint 1 sorkatona kiállítási költségei 8 határőrének feleltek meg.15 Emiatt az ilyen elemek kisegítő katonai feladatokra történő alkalmazása jelentős költségmegtakarítással járt. Szembetűnő, hogy bizonyos katonai telepítési elvek (pénzzel és telekkel való fizetés) is termeltek ki ilyen rétegeket. A Jagellók idején a magyar végvárrendszer jórészt ilyen elemekre épült, majd a pénzhiány miatt 1660-70 táján Nyitránál újra találkozunk ezzel a fizetési elvvel, mely később a Határőrvidék megszervezésénél ismét jelen volt.16 A gazdaságosság magyarázza a továbbélést is. 1693-ban például gróf Johann Donath Heissler von Heistersheim tábornagy a Határ- őrvidék megszervezésével kapcsolatos tervezetében reguláris sorkatonasággal számolt, a pénzhiány azonban keresztülhúzta elképzeléseit.17 (Mindez egyes katonaelemek időleges vagy végleges szabadparaszttá válását, s önálló társadalmi rétegként való megjelenését eredményezhette.) A katonáskodó szabadparaszti elemek XV-XVIII. században megfigyelhető sajátos kelet-európai újratermelődését több történészünk is döntően a török megjelenésével, s az ezzel kapcsolatosan megnövekedett határvédelmi funkciókkal magyarázta.18 Kétségtelen, hogy ezek döntő többsége valóban ott alakult ki, mindazonáltal voltak kivételek. Ezek között említhetjük meg a jászkunok 1745-ös redempcióját is. Ugyanakkor a kozák telepítéseket sem lehet tisztán védelmi jellegüeknek tekinteni, hiszen ezek a XVIII. századtól mindig is az orosz birodalmi terjeszkedés fő irányaiban létesültek. így egyrészt a további előretörés bázisaiként szolgáltak, másrészt viszont a letelepített kozák népesség (1914-ben kb 4.500.000 fő, az Orosz Birodalom lakosságának közel 3%-a) mint tömeg is megbízható bázist jelentett a gyakran ellenséges érzelmű, újonnan hódított tartományok15 N. Kiss I., 1991.41. 16 Iványi I., 1884.; Kubinyi A., 1978. 202.; Takács S„ é.n. 211-212. és 284-317. 17 Koroknai Á., 1973. Elgondolkodtató továbbá, hogy a XIX. század elején gróf Arakcsejev katonai telepeinek létrehozását nem egy hasonló folyamat részeként kell-e értelmeznünk. 18 Perjés G., 1969. 38-44. Perjés Géza a határvédelem szerepét emelte ki a katonáskodó paraszti elemek kelet-európai és ázsiai katonai szerepének kialakulásánál. Hispániában jórészt a reconquista, illetve a határvédelmi funkciók is magyarázzák szabadparaszti jogok és közösségek hosszas megmaradását. A spanyol történetírás gyakran beszél szabad Kasztiliáról.
