Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalmának főbb jellemzői 1745-1848 között
Vármegyék és szabad kerületek 173 jellemezte. A későbbi időszakot tekintve magam pillanatnyilag az alábbi jogi kategóriák elkülönítését tartom indokoltnak:5 I. TELJES JOGÚ REDEMPTUSOK: A jászkun társadalom meghatározó, „nemzetfenntartó” - arányát tekintve visszaszoruló, de számbelileg egyes kiskun településektől eltekintve mindvégig túlsúlyos - eleme, mely igényeit, érdekeit össztársadalmi érdekként tudta elismertetni. A redempciókor vagy később földet váltott, redemptus jogokat szerzett lakosok és utódaik csoportja sorolható ide, kik elvileg minden birtokrésszel rendelkeztek (belső ház, telek, tőkeföld, kaszáló, járulékföldek, legelőhasználat, kisebb királyi haszonvételek vagy azok helyileg engedélyezett jogai). A közös földek hasznaiból ingyen, a redempció arányában részesültek, a nem redemptusokkal szembeni elsőbbségi jogaikat mind újabb területekre terjesztették ki. Lakosi és redemptusi jogaikat korlátozás nélkül örökítették leszármazottaikra. Helyben birtokos, országosan utóbb polgár néven tartották számon őket. A XVIII. század végétől két csoportjuk különült el:- A törzsökösök, kik a redempcióban maguk vagy vérrokonaik révén közvetlenül résztvettek, s redemptus jogaikkal már a legminimálisabb birtok alapján is élhettek.- Az aduisitorok, kik csak a redempció után kerültek - földvásárlás révén - a redemptusok közé, s tőkeföldjük nagysága a helyi „leg alsó classis” fölött volt. Ez alá kerülve újra irredemptussá váltak. A törzsökösök helyenként, esetenként kísérleteket tettek a tőlük való erőteljesebb elkülönülésre, e törekvések azonban sikertelenül végződtek. II. NEM TELJES JOGÚ REDEMPTUSOK: Több, jogait és örö- kíthetőségét tekintve eltérő, átmeneti kategória, kik jórészt korszakunk első felében léteztek, s idővel a fő rétegekbe olvadtak be. Közülük két jelentősebb emelhető ki:- Azok az elszegényedett redemptusok, kik tőkeföldjeiket, s ezzel redemptus jogaikat egyaránt örökre eladták. Ezek az 1760-as évektől utódaikra már csak az irredemptusokkal szembeni földelővásárlási jogukat örökíthették, s gyakorlatilag irredemptussá is váltak.- A száraz redemptusok, mint a Kiskunság-egyes részein ismert átmeneti kategória. Ezek már csak redemptus jogokkal rendelkeztek, mivel azokat a tőkeföldekkel együtt - jogellenesen - nem adták el. 5 Bagi G„ 1991.; Uő. 1994.; Uő. 1995.
