Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalmának főbb jellemzői 1745-1848 között
Vármegyék és szabad kerületek 171 A Jászkun Kerület társadalmának főbb jellemzői 1745-1848 között Bagi Gábor I. Ha a címben jelzett időszakra vonatkozólag a jászkun társadalom legfőbb jellemzőit röviden kellene megfogalmazni, akkor annak egyedisége mellett leginkább a késeisége emelhető ki.1 Az 1745-ös redempcióval a Jászkunságban kialakuló tagozódás ugyanis - a fél évezredes privilégiumok ellenére - az ország egyik legkésőbb kialakult, véglegesült jogi-társadalmi képződményének tekinthető, melynek megszilárdulására alig száz esztendő maradt. A viszonyok egyedisége, s nem utolsó sorban a Jászkunság rendkívüli területi tagoltsága (önmagában is három különálló tájegységről van szó) számottevően gátolta a gyors és teljes jogi egységesülést, s számos helyi sajátosság megmaradását is eredményezte, különösképp - gyaníthatóan főként a késői újratelepülés miatt - a Kiskunságban. A jászkun szabadparaszti társadalom rétegződésének alapja korszakunkban a redempció (redemptio), s az ezen alapuló jogrend volt. Közismert tény, hogy 1745-ben a Jászkun Kerület több mint négy évtizedes eladatás után összesen 580000 r. forintnyi váltságösszeg kifizetése, s súlyos katonai kötelezettségek felvállalása (1000 lovas azonnali kiállítása, a későbbiekre pedig a hadiadó fizetése, nemesi felkelésben való részvétel vállalása) nyomán szabadulhatott csak fel a Pesti Invalidusház földesúri fősége alól? Ez az esemény volt a redempció, melyet leginkább megváltakozásnak, visszaváltásnak, visz- szaszerzésnek fordítanak. A redempciót több kutató is az első magyar- * 2 ' E dolgozat (előadás) döntően a szerző kandidátusi értekezése alapján készült. (Bagi G., 1995.) A megadott irodalomban döntően az utóbbi másfél évtized témához kapcsolódó, átfogóbb történeti tanulmányai is szerepelnek. 2 Kiss J., 1978.; Uő. 1992.; Bagi G„ 1995/a.
