Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Takács Péter: A Hajdúk címerei
Vármegyék és szabad kerületek 135 A köztörténetből ismert, hogy bekerült ebbe a körbe Polgár, majd az egri püspökség akarata folytán ki is szakíttatott a hajdúság birtokai közül, Kálló - éppen vára miatt - felcserélődött Böszörményre, és Szoboszló külön privilégiumlevéllel adatott a hajdúk kezére. Kálló és Polgár elvesztésének, Varjas, Sima és Vid pusztán maradásának taglalásától, a hajdúk történetének még a vázlatos felvillantásától is megkímél bennünket Róicz István, Nagy László hajdúkkal kapcsolatos kutatása, akik kimerítően foglalkoztak e kérdéssel, de előttük és utánuk, velük párhuzamosan is számos történészt izgatott a hajdúkérdés.* 2 Választott témánk szempontjából most az a lényeges, hogy Bocskai 1605 decemberében nemesi címert adományozott 9254 vitéznek, s felhatalmazta őket, hogy „a megírt címert, mint a nemesség jelvényét., más igaz és fegyvert viselő címeres nemesek szokása szerint mindenütt a csatákban, dárdajátékokban, tomászások, bajvívások, párbajok és bármely nemesi és vitézi gyakorlatok alkalmával, valamint pecsétnyomókon, zászlókon, vitorlákon, gyűrűkön, házakon, pajzsokon, sátrakon és általában a hadi dolgok és hadjáratok bármely nemeiben, mint a valódi és igaz nemesség jelvényét, amilyen nemesekül mi őket mindenki által, akármely állapotú, méltóságú és tekintetű emberek legyenek, neveztetni, számiáltatni akarjuk; hordhassák, tarthassák és viselhessék, és mindazon különös tisztségekkel, kegyelmekkel, kiváltságokkal, kedvezményekkel, szabadságokkal és mentességekkel, amelyekkel Magyar- és Erdély országunk többi igaz, született és kétségtelen nemesei és vitézei, emberei bármely jog vagy régi szokás szerint élnek és gyönyörködnek, örökké élhessenek és gyönyörködhessenek. ” több Nyulászi-Straub Éva: Öt évszázad címerei. Szekszárd, 1999. ad legteljesebb képet. 2 Rác?. István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969.; Poór János: A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete (1607-1720). Debrecen, 1967.; Takács Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Bp., 1908.; Szabó István: A hajdúság kialakulása. Debrecen, 1956.; Uő.: A hajdúk 1514-ben. Századok, 1950. 178-198.; Dankó Imre: Nyírbátor hajdúváros. Nyírbátor, 1957.; Szendrey István: A hajdúszabadság elveszítéséről. Alföld, 1967. l.sz.; Uő.: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, é.n.; Nagy László: A Bocskai szabadaságharc katonai története. Bp. 1961.; Uő.: Hajdúvitézek (1591-1699). Bp. 1983.; A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen, 1969. Az itt említett művek csak gerincét képezik a mára már könyvtárnyira duzzadt szakirodalomnak, közöttük a hajdúvárosok legutóbbi évtizedekben publikált monográfiáival.
