Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
132 Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása időpontban történt befejezéséig - a megszakítások figyelembevételével - ténylegesen 101 és fél esztendeig látta el a hat hajdúváros büntető és polgári igazságszolgáltatását. Elsőfokú büntető bíráskodásának leglényegesebb jellemző vonásai abban foglalhatók össze, hogy a bizonyítékok alapján általában helyesen állapította meg az ítélkezése alapjául szolgáló tényállást. A Királyi Tábla mindössze 13 vádlottra vonatkozó kilenc ítéletét helyezte hatályon kívül a tényállás bővebb felderítése végett. Az elsőfokon jogerőre emelkedett ítéletek között is csak elvétve található olyan, amelyikben a tényállás hiányos. S ami szintén kiemelendő, büntetés kiszabási gyakorlata mértéktartó volt. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Királyi Tábla az 1791-1850 között elsőfokon kiszabott büntetéseket a vádlottak 65 %-ával, 1861- 1871 között pedig 71 %-ával szemben helybenhagyta és sem a súlyosbítás, sem az enyhítés kiemelkedő mértékben nem tért el az elsőfokon kiszabott büntetésektől. Mindezek ellenére alaptalan lenne azt állítani, hogy munkájában kisebb-nagyobb hibák nem fordultak elő, hiszen a bírói tévedést soha nem lehetett, ma sem lehet kizárni. A többezer vádlottal szemben meghozott érdemi döntések ismeretében az a következtetés vonható le, hogy működését nem a hibák, hanem sokkal inkább a szakszerűségre törekvés jellemezte. Ez vonatkozik a városi tanácsok büntető és polgári ítéletei ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során hozott másodfokú ítéleteire is. Az igazságszolgáltatásban azonban szakmai kívánalmak mellett etikai követelményeknek is érvényesülniük kell, mert nemcsak a politikai, hanem a bírói hatalommal is vissza lehet élni, ez pedig súlyos veszélyeket rejt magában. Forgách Zs7g/?7z>/W_félsőmagyarországi főkapitányló 13-ban ezért kötötte a hajdúvárosok kapitányainak a lelkére, hogy szegénynek, boldognak /gazdagnak/ egyaránt szolgáltassanak igazságot Isten szerint, 1861-ben pedig, az önkényuralom megszűnte után összehívott első ülésen Kovács Miklós hajdúkerületi alkapitány arra kérte a törvényszék tagjait, hogy az ügyek tárgyalásánál a megfontolt higgadtság és részrehajlatlan igazságosság legyen az állandó elvük és vezérfonaluk. Ezeket a mának is szóló intelmeket a Hajdúkerület bírói hatalmat gyakoroló tagjai soha nem tévesztették szem elől.
