Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
122 Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása A városi tanácsok által a Kerülethez felterjesztett nyomozati iratokat a tisztiügyész vizsgálta felül, s ha a nyomozás kiegészítésére nem volt szükség, felfektette az un. Perjegyzőkönyvet, beírta a vádlott elleni „keresetét” mai szakkifejezéssel vádiratát és az összes iratokkal együtt átadta a főkapitánynak. Ő intézkedett a perfelvételre előkészített valamennyi ügyben, hogy a nyomozás során kihallgatott tanúkat vallomásuk hitelesítése /authenticate/, a szabadlábon védekező vádlottakat pedig újrakikérdezésíik /reexaminatio/ végett a tárgyalásra kitűzött ülésszak első napjára a városi tanácsok idézzék be. A fogva lévő vádlottakat ugyanezért a kerület börtönből kisérték a törvényszék elé. Az egyenként behívott tanúk, majd az őket követően beszólított vádlottak előtt a jegyző felolvasta nyomozati vallomásukat. Ezután nyilatkoztak, hogy vallomásukat fenntartják, kiegészítik, vagy előadott indokaik alapján visszavonják. A törvényszék tagjai kérdéseket tehettek fel hozzájuk. Szükség esetén elrendelték a tanúk egymással, vagy a vádlottal történő szembesítését. Ezek megtörténte után a tanúk eltávoztak, többé már nem is kellett megjelenniük, a rendszerint letartóztatásban lévő vádlottakat pedig visszakísérték a kerület börtönébe, őket majd csak az ítélet kihirdetésére állították a törvényszék elé. A szabadlábon lévők előtt pedig a törvényszék megkeresésére az illetékes városi tanácsok hirdették ki /olvasták fel/ a megküldött ítéletet. A hitelesítés és újrakikérdezések befejezését követő napon kezdte meg a törvényszék a perfelvételi tárgyalásokat. A tisztiügyész ügyenként előadta a vádat és a perjegyzőkönyvbe bejegyezték a rendszerint hivatalból kirendelt, vagy a megbízott védő nevét. Ez után a vád és a védelem képviselője - hónapokon át - felváltva írták be a perjegyzőkönyvbe az ügy ténybeh és jogi megítélésére vonatkozó több rendbeli, majd az 1792. évi 16.te.-vei négy-négyre korlátozott, un. perbeli szóváltást. A törvényszék a perfelvételi tárgyalások befejezése után megkezdte zárt üléseit. Azokban az ügyekben, amelyekben a szóváltások befejeződtek, a jegyző ügyenként ismertette a kihallgatott személyek vallomását, a becsatolt íratok /pl. seborvosi látlelet, boncjegyzőkönyv, orvosi szakvélemény, hivatalos jelentések stb./ és a perbeli szóváltások tartalmát. Ezek alapján aztán röviden összefoglalta a megállapítható tényállást. Ezt a törvényszék tagjai vagy elfogadták, vagy módosították, majd a vádlott javára és terhére fennforgó körülmények mérlegelése alapján szótöbbséggel döntöttek a kiszabandó büntetés nemé-
