Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
118 Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása „az elől ülők engedelme nélkül szabad tetszésük szerint eltávoztak”.14 Emiatt határozott úgy a közgyűlés, hogy az ilyen fegyelmezetlen városi kiküldöttek - akik egyébként városi tisztek voltak - a körülményekhez képest hivataluktól is elmozdíthatok. Az is előfordult, hogy kerületi tisztek elfogadható ok nélkül maradtak távol a büntető ügyek tárgyalásáról. Őket azzal a figyelmeztetéssel igyekeztek kötelességük teljesítésére szorítani, hogy ismételt indokolatlan távolmaradásuk esetén fizetésüket nem adják ki.15 Bár 1778-ban a közgyűlés úgy döntött, hogy a bírósági ítélet meghozatalához legalább hét közgyűlési tag jelenléte szükséges s általában ennél mindig többen vettek részt a tárgyalásokon, a kívánalom azonban mégis az volt, hogy lehetőleg minden tag teljesítse ebben a vonatkozásban is hivatali kötelességét, ennek érdekében hozta a közgyűlés a már említett határozatait. A kerületi közgyűlés 1699-ben elhatározta, hogy az útviszonyok és költségkímélés miatt a közgyűléseket Böszörménybe hívják össze, amikor arra szükség van és az idő engedi. Mivel azonban az 1705-ben, majd 1774-ben hozott határozat szerint a közgyűléseket - felváltva - a többi hajdúvárosban is megtarthatták, 1806-ig hol egyik, hol másik városban ültek össze. Az igazságszolgáltatással foglalkozó üléseket azonban 1763-tól kezdve általában Böszörménybe tűzték ki, mert a Kerület elsőfokú hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetői az itteni tömlőében voltak előzetes letartóztatásban, így akadály nélkül előállíthatták őket a tárgyalásokra. 1780-ig csak elvétve fordult elő, hogy a Nánáson és Szoboszlón tartott közgyűléseken is elintéztek néhány büntető ügyet. A közgyűlések befejezésekor állapították meg a peres ügyek soronkövetkező tárgyalásának határnapját s erről a főkapitány írásban értesítette a városok tanácsait azzal a felhívással, hogy küldötteik jelenjenek meg, a letartóztatásban lévő gyanúsítottak vallomását pedig a nyomozati iratokkal együtt kellő időben küldjék be a Kerülethez, hogy a tisztiügyésznek módja legyen a vádemelést előkészíteni. A helytartó- tanács 1778-ban elrendelte, hogy a jurisdikciók minden három hónapban kötelesek büntető törvényszéket tartani.16 Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak számára vonatkozó statisztikai jelentésekből a 14 Uo. 19.k. 1812. Szent Mihály hó 9.N°-27 15 Uo. A büntető törvényszék jegyzőkönyvei.IV.A.505/d.3.k. 1835.dec.9. 16 Uo. Hajdúböszörmény körözések könyve. V.A.l/c.2.k. A főkapitány levele 1778.június 24-én.
