Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Korompai Gáborné: A szabadságharc emléke a XIX. századi debreceni hírlapokban
____________________________________________________________________327 sí rásához, amely Kossuth állampolgári jogainak elismerését biztosíthatta volna. Miután indítványát elutasították, Tisza Kálmán benyújtotta lemondását. Távozásával lényegében nem változott a dualista rendszer: a megelőző két évtizedben kiépített alapokon fejlődött tovább a gazdasági élet és a kapitalizálódás gyorsabb üteme bizonyos társadalmi változásokat eredményezett. Az 1890-es évektől Debrecenben is nagyobb arányú fejlődés indult. Irinyi Károly megállapítása szerint megerősödött egy olyan polgári és értelmiségi réteg, amelynek érdekében állt a fejlődés ütemének gyorsítása.45 Ez a tendencia a helyi sajtóban is érvényesült, új lapok indultak: 1890 karácsonyán jelent meg a Debreczeni Hírlap első száma, amely pártoktól független napilapnak hirdette magát. Igényes polgári lapként működött egy évtizeden át.46 47 1894-ben kezdte pályáját a Debreczeni Reggeli Újság, amely szintén pártsemleges politikai hírlap volt, évekig Gáspár Imre szerkesztette.48 Majd 1897-ben a kevésbé igényes modem napisajtó első itteni képviselője, Than Gyula Debreczeni Újság-ja is megkezdte működését.49 A múlt század végén öt politikai napilap, több hetilap, szakközlöny, és más időszaki kiadvány jelent meg egyidejűleg Debrecenben. Az újságokat politikai meggyőződése, érdeklődése vagy pártállása szerint járatta, olvasta a közönség. Igazi sokszínűséget azért nem mutatott ez a többféle lap, mert a Debreczeni Újság kivételével valamennyi mértéktartó módon szerkesztett, hagyományosan eszmehirdető, igényes lap volt. Kossuth Lajos halálakor kivétel nélkül gyászkeretes címlappal jelentek meg, elismeréssel méltatták életútját, napokon át tájékoztatták olvasóikat a temetés előkészületeiről, a húsvéti feltámadás jelképeként értékelték a nagy halott hazahozatalát, beszámoltak a gyászpompáról, az országos részvétről. A nemzeti gyász egy időre háttérbe szorította a pártviszályokat a sajtó hasábjain, Kossuth alakjának felidézése egybefűződött a szabadságharc hagyományainak felélesztésével. Folytatódtak a Kossuth irataiból, leveleiből való idézetek, olykor aktuálpolitikai kommentárokkal. A hazafias érdeklődést azonban csakhamar a honfoglalás évfordulójának ügye kötötte le. A millennium megünneplése a korábban sokszor próbára tett nemzeti öntudat megerősödésében felmérhetetlen jelentőségű volt: egy ország, egy nép nézhetett szembe önmagával és a világgal szégyenkezés nélkül. Talán éppen a millennium nagy sikerének hatására készült olyan lelkesen az ország egy újabb évfordulóra, a szabadságharc félévszázados jubileumára. 50 év történeti távlatából már joggal várhatta el az olvasóközönség, nagyrészt egy új nemzedék, hogy ne csak a korrársak emlékezései, hanem történeti kutatások által tisztázott eseménytörténet tárja fel a szabadságharc minden részletét, részletkérdését. Debrecenben - a szabadságharc idején betöltött kivételes helyzetére tekintettel - ez az igény több oldalról felmerült. Tudományos folyóirata még nem volt a városnak, de a napisajtó hagyományaiba beletartozott az ismeretek terjesztése és a sajtó munkásai között tudós emberek is voltak, ilyen volt a fiatal Zoltai Lajos, a később történészként, régészként ismert szakember. Zoltai 1897-ben még a Debreczeni Ellenőrt szerkesztette, de az év végével átvette a Debreczeni Reggeli Újság szerkesztését. Ennek köszönhető, hogy ebben a lapban jelent meg az 1848-49-es időszakról hiteles történeti források felhasználásával írott közlemények sora. A Debreczeni Reggeli Újság 1898. március 5-től kezdte el közölni a városi közgyűlés jegyzőkönyvei alapján összeállított eseménytörténetet, amely a forradalmi napokban történtektől a debreceni csata elvesztéséig követte az eseményeket, különös tekintettel a helyi vonatkozásokra. A közleménysorozatot nem szignálta Zoltai, de más forrásból tudjuk, saját kutatásai alapján, ő írta a cikkeket.50 Az évfordulóra való készülődésről szóló hírek között olvasható, hogy Balmazújvároson a március 15-i ünnepség alkalmával Kossuth-szobrot avaráak. Március 7-én Kiss Áron református püspök körlevelét közölték, amelyben felhívta a tiszántúli református egyházkerület lelkészeit és református tanítóit a forradalom évfordulójának méltó megünneplésére, istentiszteletek tartására, tanítási szünetre, iskolai megemlékezések rendezésére. 46 Irinyi Károly, 1997.339.1. 47 Balassa Sándor: Az új Debreczeni Hírlap rövid élet-története. - Debrecen, 1956. 4 1. Kézirat Debreceni Egyetemi Könyvtár Kézirattára. 48 Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája, 1843-1970. Szerk. Korompainé Szalacsi Rácz Mária. - Debrecen, 1973. KLTE Könyvtára. 74.1. 49 Korompai Gáborné: A nyomdák szerepe a város és környéke művelődésében. In Nyomdatörténeti és nyomdász-életmódkutatási tanulmányok. - Debrecen, 1986. 91 -99.1. ^T5őregi^János^JKoltai>Lajos_élet£ésjriűködése;^^ebreceniJj}42M25;L_______^^_^^_í_^_^^_____^^^________
