Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására
37. 85 Debrecen, 1848. december 15. Külső telek megváltása Olvastatott a folyó évi Augustus 5 1 közgyűlés által, városunkban a pólgari kiváltsággal eddig ösz- szekötött haszon vételeknek és javadalmaknak, valamint a terheknek is a méltányosság jog és igazság alapján miként leendő elosztása iránti véleményadásra s terv készítésre megbízott küldöttség következő jelentése: A közgyűlésnek folyó 1848 k év Aug. 5 ro1 kelt határozatában az iránt bízatván meg hogy a polgári kiváltsággal eddig összekötött haszonvételek és javadalmaknak valamint terheknek is, méltányosság, jog és tervet készítenénk ébeli munkálatunkat következőkben terjesztjük elő. Mindenek előtt szükségesnek látjuk s. at. A külvárosiak telkeiket - melyeknek eddig csak használói, de nem tulajdonosai vóltak megváltani olyformán hogy telkeik □ öléért 2 pengő forint, mint az utolsó osztályú városi telkek váltság díjját tartoznak a tulajdonos város pénztárába fizetni, és hogy a megváltás könnyebbé, sőt lehetőleg minden terhelte- téstől mentté tétessék; és hogy a bel és külvárosi telkek közt minden külömbség megszűnjék, minden megváltó külső városi telekután azon arányban mint a belvárosiak után van, nevezetesen 8 □ öl belső telekután 300 □ öl külső illetmény - házután főid fog adatni a közlegelőből, a mostani házutáni földek szélibe a Szepesi pusztánál a macsi pusztáig; azon nyilvános fentartással, hogy a külvárosi telkek külső illetményeinek ezen helyeni kimutatása és kiosztása csak ideiglenes lesz; és városunkban majd a béke helyreáltával eszközlendő főid viszony rendezését és elintézését nem fogja gátolhatni - és az é szerint meg váltott külvárosi telkek a belső telkekkel egyenlő jogúak lesznek - s város lakosaira nézve is egyenesen ki mondatik, mit az újabb törvények hirdetnek, s a polgári élet már gyakorlatba is vett, hogy a polgári levelek kiváltság ideje és ereje lejárt, és többé kiváltságlevél polgár és polgár közt külömbséget nem tesz. HBML IV. B. 1109/f. 2. d. 153/1849. Közgyűlési jegyzőkönyv kivonata. 38. Debrecen. 1849. április 10. A gazdasági szakosztály a köz gyűlésnek fentebbi határozatát melly szerént a külvárosi lakosokat belső telkeiknek megváltása iránt feli szóllittatni rendeli foganatba veendő, úgy intézkedett, hogy a város összves külvárosi lakossainak bár több hellyeken, de egy időben és minél elébb történjék mind feli szóllíttatások, mind pedig az érintett határozatnak kötelességünkbe tett meg magyarázása. És e tekintetből fel osztván a gazdasági szakosztály hon lévő tagjai között ezen kötelezetséget, Hatvan utszában képviselő Polgár Jósef, Czegléd utszában Barcza Károly, Varga és Piatz utszákban Konráth Jósef urak, magam pedig Péterfia és Csapó utszában folyó hó 7 én elő adva és megmagyarázva annak okát, hogy a házutáni földekül ki jelölt föld területből miért nem lehet jelenleg a házutáni földeket ki szaggatni, és hogy ezek hellyett két évi használatra a csere alatt kapnak földet; továbbá elő terjesztve és megmagyarázva azt is, hogy fizetés nélkül ingyen földnek birtokába jutni senkinek sem lehet, és hogy azon terület mellyen épületjeik vágynak a városé, s igy azokat attól megváltani köteleztetnek: feli szollittottuk őket hogy belső telkeiket megváltani készeké: mire mindnyájan azt felelték, hogy ők belső telkeikért nem üzemek; elég sokat fizettek már úgymond és szolgáltak, jelenleg pedig a katonát is tartják. - Vóltak sokan ollyanok, kik azt mondták, hogy ők ugyan a belső telekért nem fizeüiek, hanem ha jó föld adódik házutáni földül akkor fognak üzemi azért, de nem száz pengő ftót, hanem abba az arányban a ennyit ér az adandó ház utáni föld. - Találkoztak többen kik nyilvánították, hogy ha telkeik mellyeken épületjök van nem az ő sajátjok hanem a városé, ezen esetben a város épületjeiknek árrát fizesse ki, és bírja a házokat, s tartsa utánna a katonát. - Bár ezen elő terjesztéseket felvilágosítani s a város törvényes követelését megmagyarázni és efelől őket meg győzni törekedtünk is; még is nyilatkozatok abban összpontosult, hogy ők nem üzemek, és ha fizetés követeltetik katonát nem tartanak. Mellyről tészem hivatalos jelentésemet. Kovács Lajos tanátsnok Jelentés. 199/849.
