Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására
76 b) mert a törvénynek azon rendelete, hogy valakit követté köz felkiáltással is lehet választani és hogy mindennek joga van azt a kit akar nyilvánosan ajánlani s ezen ajánlathoz még tíz nyilvános pártoló feltétel gyanánt kívántatik nyilvános szavazatot foglal magába. c) hogy a nyilvános szavazás némelyekre nézve moralis kénszerítés gyanánt hathat, meglehet, de itt nem arról van szó, milyen szavazás lenne jobb, hanem milyet rendel a törvény. d) Mert a szavazatszedés eszméje nem feltételezi a szavazatoknak egyenként kézbevaló vételét hanem magába foglalja a szavazásnak bár mely módját. e) Mert a királyi városokról felhívott XXIII. t. ez. 24k § á,l!,k ezen kitétele, hogy minden szavazás a választásoknál titkosan történik ugyan azon t. czikk 5 k § a értelmében, a hol t. i. az mondatik hogy a követ választás a királyi városokban is mindenekben az 5 k t. ez. szerint történik - kizárólag a tisztválasztásokra szorítkozik. Jegyzőkönyvi kivonat 22. Debrecen, 1848. május 31. Szavazóképesség A követ -választók névsorának szerkesztése körül szem előtt tartandók e következők: 1. Öszveírandó minden rendes lakosa a városnak, ki a rovatokban ki fejtett képeségnek valamellyikével bír. Ezen észrevételre az adott alkalmat, mivel tapasztaltatott, hogy némellyek csak a törsökös lakosokat vitték be, a lakókra pedig figyelemmel nem voltak. 2. Bárha többféle képeséggel bírna is, mind azáltal csak egy rovatban szükség az ő képeségét ki jelelni. - például, ha valaki régibb polgár, elegendő őtet az illető rovatban jegyezni, a több rovatok neve után üresen maradván 3. Magában értendő, hogy az olly lakost, ki a képeségek egyikével sem bír, csak olly esetben szükség az öszve írásba vinni, ha képeségét követeli, de az öszve író választmány az ő követelését helyesnek nem találván, ezen körülményt az észrevételek rovatában jegyzi fel. 4. A képeséget csak 1 vonással kell a rovatokban feljegyezni. 5. Húsz éven aluli egyén, ha külömben képeséggel bírna is, egyszerűen ki hagyandó. 6. A jövedelmi rovat alatt a törvény értelmében csak olly lakosok jegyeztethetnek, kik 100 írt jövedelmet főldbírtokjogoktól vagy tőkéjűktől tudnak ki mutatni. - Napszámosok tehát s segéd nélkül dolgozó kézművesek illy képeséggel bíróknak nem tartathatnak. Melléklet 23 23. Debrecen, 1848. június 6. A választás hirdetménye A követválasztás képességgel biró lakosok öszveirása az utczákban már bevégeztetett. Ezen névsor folyó Junius hó 8-dikától fogva 10-ikig a városházánál a nagy terem és a kapitányi hivatal közt levő szobában ki lesz téve a végett, hogy a kik neveiket még beigtattatni kívánják, az ottan ülő választmány előtt, magokat jelenthessék. Ugyancsak ott folyó hó 11-ik, 12-ik és 13-ik napjain a középponti választmány fog ülni, s részint azokra nézve, kik neveiket beigtattatni kívánták, de az öszveiró választmány által be nem soroztattak; részint azokra nézve, kik beírva vannak ugyan, de mások által ellenükbe nehézség támasztatik, határozatot hoz, - ezen időn túl észrevételek többé el nem fogadtatnak. A követválasztás folyó Junius hó 14-dik napján történik reggeli 8 órakor; Debreczen városából három országgyűlési követ választatik.
