Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására
Farkas István 10 szav Konrad Sámuel _________ 2 dik Tizedességre Tömösvári György 15 szavazattal elválasztatott Essedi István 11 szava Nagy Gábor 3 szava 1 s° Tizedbe Tízházgazdának 1 so Tized tízházgazdának Konrád Sámuel 2 dik Tizedbe ----------- Atsádi Pál 3 dik Tizedbe tízház gazdának Török Péter 4 dik Tizedbe Kis István kerékjártó 5 dik Tizedbe Debretzenyi Sándor csizmadia Ujjsoron 1so Tizedbe Debretzeni János 2 dik tizedbe Tóth Bálint. Hatvan uttzai küldöttség Belső Rőzse Biztosnak ajánltatik Kenesei Antal Külső Rőzse Biztosnak Somogyi István volt cserépmester és Balog János Hatvan uttzai küldöttség Fogalmazvány HBML IV. B. 1109/f. 2. d. 78/1849. __________________________________________________________________ 73 17. Budapest, 1848, szeptember 6. Belügyminiszter a beligazgatás rendezéséről Debreczen város közönségének! E város törvényszéke azon választmányi munkálatra nézve, mely a város beligazagatási rendezése tárgyában Karap Sándor elnöklete alatt f. év Jun: 6-kidolgoztatott s közgyűlésileg szabályul elfogadtatott, némely pontok közűi észrevételeit elő terjesztvén, s azokat elhatároztatni kérvén, - addig is, míg a városnak részletes rendezése megtörténnék, ideiglenesen rendelem, a mint következik: a) E munkálatnak I szakasza 2 * pontjában felállított azon szabály, miszerint a törvényszéki tagok a közgyűléseken csak értesítő, de nem eldöntő szavazattal lehetnének jelen, - világosan ellenkezik az 1848 kl XXIII t:cz: 29 k §-val mely igy szól: „a közgyűlés áll a városi tisztviselőkből és képviselőkből együtt véve.” - Már hogy a biró s a törvényszék többi tagjai valóságos városi tisztviselők legyenek, kétségbe éppen nem hozathatik, sőtt czáfolhatatlanul bizonyítja más különválasztott tanácsai és törvényszékkel biró nagy városok példája is, melyekben a törvényszék tagjai, mint kétségtelen tisztviselők; törvény értelmében kivétel nélkül a közgyűlés alkotó tagjaiként tekintetnek s eldöntő szavazati jogot élveznek. E szerint az eldöntő szavazat, közgyűléseiken a törvényszéki egyénektől sem tagadtathatván jogosan meg, - önök azonnal gondos kodni fognak: hogy a panaszlott szabály ehez képpest kellőleg módositassék. b) Az érintett munkálat II szakasza 5-* pontja alatt a be- kitáblázás helyesen soroltatik a tanács teendői közé, mert ezeket az 1848 kl XXIII t:cz: 25 k § a a közgyűlés teendői közűi épen, úgy mint a szoros értelmű bírói eljárást igénylő kérdéseket kivette, következőleg a részletes rendezésig ott hagyta, hol eddig voltak, t: i: a tanács előtt.- Épen így c) A 7 k pontban érintett bevallások és birtokba vezetés iránti rendelkezés, annál inkább helyén hagyandó, mivel a részletes intézkedés külömben is a telekbírói hivatal tettleges felállításától és szabályozásától függesztetett fel. d) A IV. szakasz 6 ik pontjában érintett utczai bíróságok tekintetében figyelmet érdemelvén azon körülmény, miszerint az ily bíráskodást a külömben is hetenkint négy napon elfoglalt közhírük kellő pontossággal vagy nem folytathatják, vagy ha folytatják, a rájok bízott végrehajtásokra, valamint a hivatalos jelentések elkészítésére elegendő idejök nem marad, - de azon
