Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Előszó A forráskötet debreceni közgyűjtemények (Református Nagykönyvtár, Református Levéltár, Déri Múzeum, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár) anyagából és a sajtóból válogat, azzal a céllal, hogy bemutassa Debrecen polgári átalakulását az 1840-es évek elejétől, tükrözze Debrecen szerepét az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc idején, valamint visszaemlékezések és sajtóanyag segítségével a szabadság- harc emlékezete, emlékeinek továbbélése is jelenjen meg a kötetben. Szándékunk volt még az is, hogy a szabadságharc századik évfordulójára közrebocsátott „Szabadságharc fővárosa, Debrecen” című kiadvány reprint kiadásából valamilyen ok miatt kimaradt kérdésekkel is foglalkozzon. A levéltári források a városok és a polgári átalakulása kérdéseit az 1843/44. és az 1847/48-as évek országgyűlésein a debreceni követjelentések tükrében igyekeznek figyelemmel kísérni. Kiemelten helyet kap a kötetben a városokról szóló 1848-iki törvény és debreceni végrehajtása; a rendi korszak maradványai felszámolására, a képviseleti rendszer és a polgári igazgatás megvalósítására tett intézkedések. A református egyház, a kollégium tanári kara és a diákság kapcsolatát a reformok előkészítésében, a nemzetőrség és a honvédség megalakulásában; a vallás és politika, a vallás és társadalmi közvélemény összefüggéseit, a szabadságharcban résztvevő diákság és a tanárok alapos statisztikai jellegű vizsgálatát, Révész Imre naplóját, levelezését és igehirdetését, Bartha Mór önéletírását a Református Kollégium Gyűjteményeiből, illetőleg Széli János naplójának bő közlését a Déri Múzeum anyagából válogattuk a kiadványba. A felsoroltakon túl a korabeli és a szabadságharcot követő mintegy fél évszázad sajtója szolgált forrásul. Radios Kálmán
