Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
41 Altaljában pedig hogy csak ezek birtokosai teszik a városoknak állandó és így a polgárosodhatásra fő képességgel bíró lakosait, mert ezek birtokhoz kötve, bármely veszély fenyegesse a társaságot, az bennök az ősi, vagy verejtékkel szerzett tűzhelyt védeni mindenkor kész tagjait találandja fel, mikor ellenben az illy birtokhoz nem köttetett b és c osztályzatú, bár jeles ingó javak tulajdonosai önkényökhöz képest változtathatván lakásaikat, általuk a társaság annyira biztosíttatva nem áll. Következésképpen, hogy a fekvő birtok méltán igényli azon kivételt, hogy az minden érték meghatározása nélkül polgárosodhatásra képességet adjon. 2. Hogy a b és c pontokra nézve a már feljebb előadott indokoknál fogva az osztályozási megkülönböztetés, melly kedvetlen hatást következtetne, ne létesítessenek. Hanem a b pontban elősorolt kézművesek, gyárosok és kereskedők, szóval iparosokra szintúgy, mint a c pontban kijelelt tisztviselők, ügyvédek, orvosok, sebészek, gyógyszerészek, mérnökök, nyilvános oktatók, mivészek, tőkepénzesekre nézve, megkülönböztetés nélkül, egyaránt feltételeztessenek, hogy azok kis városokban 200, közép városokban 300, nagyvárosokban pedig 400 píf. évi jövedelmet kimutassanak és ne 6, hanem csak 3 évig a városnak adót fizető folytonos lakói legyenek. 41. 3 § Nő személyek polgári jogot egyedül városi ingatlan birtok után nyerhessenek. 45. 5. § Polgárok joga Minden polgárnak joga van a. A polgári képviselőtestület tagjait közvetlen választani. b. Polgároknak tulajdonított törvényes kiváltságokat, úgy a némely városokban jogszerűleg egyedül a polgárságot illető haszonvételeket élvezni. Az a, pontban ki lévén emelve azon minden polgárosodóval különbség nélkül megosztandó jog, miszerént az a városi beligazgatásban és gazdálkodásnak vezetésében képviselők választása által közvetve leend befolyással. Ezt e pontban eléggé kifejezve találja a küldöttség, ellenben a b, pont a polgároknak tulajdonított törvényes kiváltságok használatán kívül általánosan jogosítottnak kívánja tekinteni, a polgárságot illető haszonvételek élvezhetését is, minden megkülönböztetés nélkül. Hogy a polgári haszonvételeknek ily tág értelemben minden kivétel nélkül terjesztessen ki, műiden polgárosodásra képes egyénre, mennyire összve ütközésbe jön különösen e város üdvös és elidösülési gyakorlattal is megerősített szabályaival, mely még az eddigi polgárok erányába is bizonyos képességet feltételez, a különböző nemű polgári haszonvételek élvezhetésére, azt az előtt- kinek a felhívott szabályokról tudomása van - részletes előterjesztéssel felfedezni a küldöttség feleslegesnek látja, annyival inkább, miután már a polgári képességnél elég terjedelmesen felfedezte azt, miként a házbirtok mennyire kitünőbb igényt szolgáltat a polgárosodhatásra, amennyiben ezen birtok aránylagossága feltételezi a polgári haszonvételekbeni részesülhetést is. És ezen körülményt a követek előtt is, kik ennek esmeretével bírnak, bővebben kifejteni szükségtelennek látja. Egyedül azt kívánja részekre utasításul adatni, hogy ezen ponüioz azon záradékot- mely a múlt országgyűlési 93. ülés írásai között a 93. törvénycikk javaslatnak 109.§-ában kiemeltetik- törvénybe iktattatni kívánják, melly ekként következik „ A polgárok, úgy mint polgárok által némely városokban eddig kűekesztőleg gyakorlott haszonvételek eránt a város helybeli szabálya intézkedendik, de egyedárusságot nem állíthat. - Ellenben oly haszonvételek, mellyek bizonyos telekhez vannak kötve, közhasználatúakká csak magán alku vagy kisajátítás útján tétessenek.”... A polgári jog szerzéséről 50. § A polgárok körébe felvétel A 40. §-ban foglalt szabályoknak szoros megtartása mellett a városi tanács előtt történik. Miután a polgárosodás a törvény által meghatározandó képességi feltételek mellett lévén követelhető, és megadandó, azonban ezzel, jogi gyakorlat, és haszonvétel élvezhetése lévén öszveköttetve, és így az egész polgárságot képviselő testületnek állván érdekében, hogy kivel lesznek a polgárok jogai megosz- tandók: a küldöttség minden súrlódások kikerülése és támadható panaszok elhárítása tekintetéből a polgárok felvételét a képviselőtestület gyűlésére kívánja bízatni, annyival inkább, hogy már a díszpolgárokra is a 44. § kiemeli azt, hogy olly egyének, kik személyes tulajdonaik és érdemeik által magoknak a közbe- csülést megnyerték, habár a városi községhez nem tartoznak is, a képviselők gyűlése által a díszpolgárok jogaiban kivételesen részesíttethetnek. És innen kiindulva, miután a polgárosodhatási képesség törvény által meghatároztatva, az azért folyamodók irányában a képviselői testületre nézve kötelező erővel bíránd az.
