Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
39 7.§-us A zsidók tekintetében az 1840. évi 29. rendelete továbbá is a maga épségében marad. Ezen §-us célszerű rendeletén kívül a küldöttség a követek által külön indítványoztatni kívánná, hogy mivel már a felhívott törvénycikk is a zsidóknak e honban megtelepedésökre más országok,s tartományok e részbeni engedékenységét túl haladva, adott szabadságot, mi általok használtatva méltó aggodalmat keltett, hogy más országokban megtelepedésre föl nem szabadított zsidók e honba örömmel költözve, ez által a hont eddig lakta munkás keresztyén nép terheltetése és kifosztása álland elő, hogyha már külhoni idegen, bár keresztyén más nemzedéki fajok beszivárgásának törvényhozás ütjáni meggátlására a követek utasítatván, ezen utasításukat a zsidókra nézve annyival inkább kövessék, és törvényhozási intézkedést kívánjanak a külországi zsidók beköltözhetésének meggátlására. A Városi törvényhatóságról 15.§-us A Városi törvényhatóság a város területében a közigazgatásnak minden ágazataira, ennél fogva valamint a polgári és rendőri ügyek kezelésére, úgy a büntfenyítő, és magánjogi igazság kiszolgáltatására is kiterjed. Minthogy ezen §-us kapcsolatban áll a 17. és 20. §-usokkal, hol is az elébbiben a fenyítő, és rendőri tekintetben a város területében elkövetett minden bűntények és rendőri kihágások elitélése személy és birtok különbség nélkül a városi törvényhatóságot illetőnek mondatik ki, az utóbbiban pedig magán jogi tekintetben mind azon tárgybeli keresetek és pereskedések, mellyek a város területében fekvő ingatlan birtok, vagy az illy birtokra betáblázott adósságok eránt támasztatnak, a tulajdonosra fordítandó tekintet nélkül a Városi törvényhatóság alá rendeltetteknek nyilváníttatnak. Midőn ezen törvénycikk erányába a küldöttség a követeket oda utasíttatni kívánná, miként azok ezek folytán a bekebelezés eszméjét itten kifejezni igyekezzenek, egyszersmind úgy vélekedik, hogy itten ez utóbbi §-us után igyekezzenek a követek e város saját helyzetéhez képest a város által bírt pusztákra nézve az anyautasításban kiemelendőnek ajánlott, s javait törvénycikk beiktatását eszközölni. 35.§-us Egyházak, püspöki lakók, zárdák, közkormányszéki, királyi kincstári és katonai épületek, közintézetek a törvényhatóság gyakorlatára szolgáló megyeházak csak azon esetre vonattathatnak adózás alá, ha azoktól már eddig is adó fizettetett. A küldöttség e részben a követeket oda utasítandónak véli, hogy a városi köz teher alul csak az egyházakat, iskolákat és kórházakat, melyekről tudniillik adó eddig sem fizettetett, igyekezzenek törvényhozási- lag felmentettnek nyilváníttatni, nehogy a törvénycikk terjedtebb értelmezhetése azon következtetést vonja maga után, hogy éppen az adónak fő alapját tevő illy nemű házak és telkek emeltetvén ki a köz terhek alul, ez által a magánosoknak adózásbeli terhe súlyosabíttassék, nem lehetvén az osztó igazsággal megegyeztetni, hogy ha már reményteljesen a köz teher és adózás személy különböztetés nélkül viselésének elve törvényhozásilag megállapítandó leend, akkor a törvénycikkben elsorolt telkek és épületek, mellyek tulajdonosaiknak bár testületek légyenek, szint úgy hasznos, s jövedelmet adnak, mint bármely magánosok által bírottak, az adó alul kivétessenek, s ez által az adó fő alapja csökkentessék. Minden esetre a törvénycikk folytán is, mint már a hadi erősségeknek elfoglalt helyekre nézve utasításul adatott, itt is beiktatni kívánják a követek azon záradékot, hogy ha az itten érdeklett középületeknek a kijelelt célra kívánt használata megszünend azok az adó alapjához csatoltassanak vissza. 40.§-us A városi község mindazon tagjai, kik teljes korúak és személyökre nézve sem gyámi, sem úri, sem pedig földesúri hatalom alatt nem állanak, a törvényesen bevett keresztény vallások valamelyikét követik, és a városban közadót fizetnek, szülési és rangosztály különbsége nélkül, mennyiben ellenők erkölcsi magok viselete tekintetéből bebizonyított, alapos kifogás nincs, a polgári jog nyerésre jogosítván, ha a, a város területében olly tulajdont bírnak, melly telekkönyvileg saját nevökre van írva, és kis városban 200 ftól 500-ig, közép városban 500-tól 1000-ig, nagyvárosban 1500-tól 2000-ig, Pest városában pedig legalább 3000 forintig ezüstpénzben terjedő értékű. A megkívántaié érték mennyisége a városok fent érintett három osztályzata szerint minden egyes városra nézve szabály útján fog meghatároztatni. b. Vagy a város területében, mint bejegyzett gyárosok és kereskedők, vagy mint céhbeli kézmivesek, és mesteremberek legalább egy évig állandóul laknak, és kellő engedély mellett bírt tulajdon gyárok, kereskedési telepük és illetőleg műhelyükben folytonosan rendes keresetet űzvén, ez által magoknak ön álló élelmi ellátást szereznek. c, Vagy a nélkül, hogy az érintett a és b alatti osztályokba tartoznának, a város területében, mint városi vagy másnemű köztisztviselők, ügyvédek, orvosok, sebészek, gyógyszerészek, mérnökök, nyilvános oktatók, művészek, tőkepénzesek, már legalább 6 év óta állandóul laknak, és önkéntes kimutatás szerinti
