Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
30 13. Pozsony, 1844. február 28. Évenkénti országgyűlés tartásáról ... Az Elnökök kérdést tévén a tegnapi kerületi ülésben azeránt, hogy mit kívánnak a RR felvenni? Többeknek a felkiáltása után Klauzálnak azon indítványa tűzetett tanácskozás alá - Hogy évenként tartasson é Ország Gyűlése? .. .És így az indítvány nem új, hanem törvényeken alapult közkívánat lehet az Ország Gyűlésének évenkénti tartása. - Mert ki ki láthatja, hogy a Nemzet átalakulási tervében annyi a teendő, hogy ha valaha most van az az időpont, amely az Ország Gyűlésének évenkénti tartását szükségessé teszi... ...Végre meg említődött az is; hogy így van ez más alkotmányos országokban is. - Szepes Követe, Zsedényi Úr ellennyilatkozatát ezekkel támogató, - hogy igen helyes lesz az indítvány akkor, ha majd az Ország Gyűlése rendeződik; de addig nem lehet ennek haszna. Ugyan is az Ország Gyűlésén felveendő Királyi előadásokra nézve a Követek utasítással lévén ellátva, valamely tárgy felett csak a két tábla közötti kölcsönös értekezés - izenet és viszon izenet következtében is hányszor kell a Követnek a Küldőivel közlött két tábla közötti eredményekre nézve az utasítás után várakozni, - sőt miután felterjesztetik a tárgy, és arra K.K. leirat jön; még akkor is előáll ismét annak a Törvényhatóságokkali közlésének szüksége, az azzali megelégedés, - vagy meg nem elégedés kérdésében; miket, ha gyakorlati oldaláról megtekint az ember, - nem lehet azt nem jövendölni, hogy annak az évenkénti Ország Gyűlésének nagyon csekély foganatja lenne. - Az igaz hogy más alkotmányos országokban áll az évenkénti Ország Gyűlése; de azokban mind a táblának magok között, - mind a táblák és fejedelem közötti jogok, és viszonyok a törvényhozására nézve alkotmányosan vannak rendezve- a Követek pedig utasítás, és visszahivatási jog fenntartása nélkül több évekre vannak elválasztva, ami a dolgok folyamatát előmozdítja, egyszersmind elhárítja a nemzetnek szünet nélküli forradalomba tartását, - mely a gyakorlati utasítás adásának, s évenkénti Követválasztásnak csalhatatlan következménye...Míg tehát az Ország Gyűlése teljesen nem rendeződik, addig a csongrádi indítványt nem pártolja. Szavazásra tevődvén ki a kérdés, a Csongrádi indítványt elfogadták - Sáros. - Ung - Szabolcs - Gömör, Heves - Bereg - Torna - Ugocsa - Bihar - Csongrád - Békés - Csa- nád - Arad - Temes - Torontál - Vas - Zala - Komárom - Borsod - Somogy - Hont - Zólyom - Pest - Árva - Bács - Szerém és így 27 megyék húsz ellen. - A szavazás közbe több Követek kijelentvén azon kívánatokat, hogy az Ország Gyűlése Pesten tartódjon. - némelyek pedig a Követek választását egy, - mások 3 évre javasolván; más napi Kerületi Ülésben elébb is ezek kerültek tanácskozás alá. Az a kérdés, hogy Pesten tartódjon az Ország Gyűlése, amennyiben már a jelen ország Gyűléséből keletkezett felíratás által is sürgettetik a tárgy, a felett szó se váltódott, -hanem a Követeknek hány évre leendő választása eránt előadatott; hogy felesleg lenne abba ereszkedni, hogy a Követ hány évre választasson, - mert egy az, hogy e mint egészen új kérdés az Ország Gyűlése rendezésébe vág... ... 32 szavazattal oda döntetett a tárgy, hogy maradjon úgy, mint eddig. - Kezdete pedig az Ország Gyűlésének legyen mindég December első napján - és vége Martius utolsó napján. Ezután felvétetett a ns Hajdú Kerület berendezéséről, és Ország Gyűlési szavazatáról készült választmányi munkálat .Ebben a választmány a kir. városok berendezését használván és tartván maga előtt,- e lényegre nézve ugyan attól keveset különbözik, meglepő volt mindazonáltal reánk nézve az, hogy midőn ... a választási jog a zsidókra nem ruháztatott,- ellenben pedig tegnapi Kerületi Ülésben általánosan a lelkészek az 57. § módosítása szerént képviselőknek is választhatók, mik a Királyi Városok berendezésében ellenkezőleg állanak. - Igaz ugyan, hogy az utolsóra nézve Szentkűályi Móricz a képességnek szavazat által lett megállapítása ránt, erősen kikelt.. - Nékem úgy mond, mindég az az egyenes akaratom volt a Clerusra nézve; hogy mint egyház szolgái a politikai dolgokkal ne bíbelődjenek, - megvallom, hogy ily szempontból kívánnám őket a törvényhozásbani részvétel terhétől is felmenteni. - Ok azt kívánják töllünk, - hogy a vallás dolgaiba, csak ők lámák; abba ne avatkozzunk. - Vajon nem méltányosan kívánhatjuk mi is töllök, - hogy a világiakba ők ne avatkozzanak - azonban meg kell vallani, hogy a választás és választhatás elvével van is valamely korteskedés eszméje egybe kötve, - a mi a lelkészeknek helyheztetésökkel is össze nem férhető, - de ha már csak ugyan a Papok a Képviselőségre választhatók, - legyen egy harmadik elem, mely a Papokkal ellenőrségben álljon - legyenek t.i. a zsidók is választhatók. - A hasonlatosság karzajt okozott, a Clerus pedig megilletődve hallgatott. - A munkálat vizsgálatán a héten alkalmasint túlesnek a T. RR.
