Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Korompai Balázs: Széll János volt honvédfőhadnagy emlékiratai a szabadságharcból. Történeti naptár
288 lakossággal az általunk kivitt veszélyes csata eredmenyet midőn mind a bennünket ismert lakosság áldott mind ( 303 ) mind pedig továbbra megerősödött reményében vitézségük általi részükre hasznos s üdvös szolgalatjakról Lippan napjaink igen vígan folyának - félbe nem halaszthatva még a minden második nap kerülő terhes postirozás által sem, - az általunk Debreczeni néven elnevezett Czifra és Sárga fogadókban hol estvénként oe / össze / gyűlve vig poharazások között hagyánk sietni a futó időket Az Angyalkuti csatába részt vett s ott megsebesült fiatal bajtársunk Jenei Imre kapott sebei miatt meghalván hallatlan pompával temettetett el általunk, a Századból a vólt tanulók öszveállva chorust formáltak s Debreczeni pap Tóth Mihály lelkes s buzditó beszédet tartván az egész város oe / össze / sereglett minden ajkú nép, és a díszruhába felállított lippai nemzetőrség ( 304 ) előtt - mert lippának már régebben vólt 2 század formaruhás vadászcsapata, zöld frakk s pantalon, s toll és ködvágó kalap s vadász fegyverrel ellátva - minden szem könnyezett a lelkes beszéd s a megható karének bájaló hangjaitól, - s a temetkezés a lugosi ut felöli eső igen csinosan rendezett temető kertbe befejeztetett. Üress időmet a környékbeli nevezetességek megszemlélésére használóm fel, - igy megnézetni a lippa kelet északi őldalán heverő egykor eröss s a törökök által is ostromait várromokat melyek romjaikról Ítélve nagyszerű müvei lehettek az ősidőknek s keserű emlékei az utókornak. Máskor meglátogattam több bajtársaimmal a túl a Mároson Odvos és Sojmos oláh falvak felett eső sojmosi ( 305 ) várat - még pedig egészen felfegyverezve mert ezen több erdőségeken keresztül hozzá jutható várhoz az ut veszedelmes vala a csoportozó s megtámadó olahoktól de a mely merényőktől ezen utam alkalmával a szurony villáma visszarettenté ezen várnak falai még magassan fenn állanak több ép ablak hellyek vágynak rajta, s a vártorony lőréseivel még bár sok költséggel kijavítható állapotba van, a vártoronyba vezető grádicsokon felmentünk a torony rom falának felső részére többen, honnan a kilátás igen festői, mert egyrészről a Maros mentén felfelé Soborsináig határt enged a látásnak, másfelöll lefele Aradnak a paulisi szorosig mindent figyelni enged, ebből és azon körülményből hogy ezen vár egy magában álló, magas hegykup tetején lévén helyezve, ágyúval ( 306 ) meg nem közelíthető, méltán lehet következtemi hogy ezen Vár szinte át ellenben a tulparti hajdani lippai várral, a középen folyó Marossal s szoross úttal oly ellent állási pontot képezett a régi harczias világban, mellyen át csak óriási erő hatolhatott temérdek veszteséggel, ezenkívül az Erdélyben tanyázó törököknek Magyar Orgból / országból / a marosonni élelmezését lehetetlenné tette, ugyanarra mindkettő méltó tárgya lévén a török dühösségnek általok elpusztittatva siralmas emlékű romokba hever. Van még ezen vár udvarán a közepén egy mély kút mely máig is terméskövekből kirakva épen áll, de vize állatok tanyája lévén ivásra alkalmatlan. ( 307 ) Meglátogattam a Radnai hires klastromot, feljártam egy guárdiam vezetése mellett csak nem minden szobáit, betegapoló intézeteit, s gyönyörű templomát, melyben a vidéki R Cath vallású lakosság évenként búcsút járni ájtatos kebellel mjelen / megjelen / . a roppant zárda fekvése igen kellemes Radnának északi szélében az ott végig nyúló hegyláncz óldalába mesterségesen bele ültetve, a zárda előrésze több lépcsőzetek vezetnek fel, s a kőfallal körül kerített udvar földje planirozott kővel rakott, a zárdát kerítő falak elő részén több kápolna forma vártorony módra épült lakok vágynak melyek arra lehetőnek eredetileg is szánva hogy a zárdát előbbi megtámadástól onnan biztosan védhetni, mig a hátulső részen a meredek hegyek elég biztosítást ( 308 ) nyújtanak, a Zárda háta megett ennek roppant nagyságú gyönyörűen rendezett kertje áll, melynek Arad felölli szegletén egy magasabb hellyen II. József Császár itt léte s azon hellyenni szemlélődése emlékére emelt fehér kő szobor áll latin felírásokkal. Radnán egy itteni lakos vólt huszár őrmesterrel esmerkedém meg ki ezen időben a Radnai nemzetőröket tanitatta a gyakorlatokra - és a Radnai patikáriussal ők gyakran át jöttek hozzám látogatás végett s én viszonzás nélkül soha nem hagyám szívességüket miért is igen sok jó napokat tölténk együtt így folytak napjaim lippan vígan dolgaink jól állattak, ellenségnek csak hírét hallottuk s ha egy kis szomszéd ( 309 ) oláh falu ellenszegülni mert hamar elvertük rajta a port, s megtanítottuk az engedelmesség s törvények tiszteletére. így már urai vóltunk az egész környéknek mely megtanulta tisztelve rettegni rendszeretetünket s tapasztalt vitézségünket, midőn nem sokára fordult a koczka, nem várt vagyis nem ollyannak reményit idők repültek elő gyorsan s láthatásunk fellegesedni kezde, - Ujarad már ez időbe Mariassy által az Angyalkuti - csata után csakugyan elfoglaltatván s a vár általa körül fogva tartatván, - miénk vólt s töllünk odáig nyitva vólt az ut a közlekedésnek, midőn mind gyorsabban jártak a futárok, a várbeliek ( 310 ) hánykolódtak benn mint Aetna láng s romboló bombáikat a város falaira veszedelmesen szórták mellyeknek bömbölő moraját a Maros tükrén nem egyszer hozta fülünkbe a nyugoti szellő.
