Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Korompai Balázs: Széll János volt honvédfőhadnagy emlékiratai a szabadságharcból. Történeti naptár
______________________________________________________________________________________281, előttünk kevés kifejezésü arczal defilirozának keresztül, részünkről mindvégig Éljen Kossuth Éljen a Szabadság kiáltásokkal kisértetvén,- de közzülük talán egy se nyitá fel száját,- mi mindjárt gyanút kezde gerjeszteni a mélyekben Iá ( 263 ) tők előtt,- így át vonulva a Városon a Maros hidján is átkeltek, s tüstént világosságra jött az ármány az által hogy egy részök a Várba bevonult inig más rész UjAradon megpihenvén tovább folytatá útját az ellenséges szellemű s magát szinte bezárt Temesvár felé, Délután kenyér osztás volt a csapat részre a Sütöháznál hol már régebben várakoza a csapat, bevonulva fedél alá az ömlő záportol, mely e hóba Aradon majd mindennap esett.- midőn hirül jött hogy a Leiningenek elmaradt podgyászos szekerei megérkeztek s folytatni akarják utjokat az ezred után,- mire a legénység az eső daczára, elhányva kenyereit harczszomjasan s áldozatkészséggel rohant a megterhelt szekerekre, s azokat kezdé megmotozni, nemcsak gyanúja de világos tudomása lévén már ellenséges honvédekről midőn szemeink előtt vonulának a Várba,- a megbontott ( 264 ) szekereken apró hordócskák találtattak mellyeket a legénység tudvágyból kezdett felverni a puskatusával, s nagyrészint azok puskapor gyutacsokkal s patronokkal valának telve, mellyeket ők mintegy abbeli éhséggel ragadozának el, s a szekereket letartóztatva,- a hatóságnak melynek mégeddig erről tudomása se volt bejelentették,- mely a motozást s további kobozást megtiltva, ha nem őket letartóztatá,Azomban e tény titkos utakon árulók, kémek által csak hamar tudomására jutott a Várbelieknek, s azok tüstént követet küldőnek, hogy ha a munitios szekereket ki nem adják, a Várost tüstént lövetni fogja,- a Város nem akarva ily hasztalan dolgok miatt méltatlanul romboltatni önmagát készebb vala kiadni a külömben már jól megvámolt társzekereket, melybül magamnak is jutott egy jó csomó gyutacs. ( 265 ) a szekerek átkelvén a Maroson egyenesen a Várba szállíttattak. Mindezek mellett is a Várparancsnok másnap néhány lövéssel köszöntő meg a Várost, melynek egyike igen káros hatású volt mert a mint a Szent Háromság téren Gallinyi aradi orvos fiaival együtt kocsizott vólna lefele, a veszedelmes golyó mind magát kocsijába meg ölte mind kis fiát nehány ölre a kocsiból kivetvén szerteszét zúzta, Ezután naponta terhesedtek az idők s fellegek Arad felett, mert a Várbeliek egybeköttetésbe a Temesvári várral erővel eleséggel, s szénával a Bánátból ellátták a Várat szóval tökélletes védelmi állapotba helyezők, ágyúikat a vársánczon megkettözteték, azokat véd kosarakkal körül keríték,- s naponta kezdték a Várost minden ok nélkül irtoztatóan pusztitni lövetni A Városban magában is rendkívüli ( 266 ) tevékenység mozgalom uralkodott, az uttczák több helyt elsánczoltattak, ágyukkal elláttattak, a Várba vezető roppant nagy híd felszedetett, piaczon a Városháza előtt két mozsár állíttatott fel, mely azonnal lövés által adott jelt a lakosaknak és katonáknak mihelyst a Város valamely részről a Vár által fenyegetve volt,- mely jel adás, s riadó dobolás egy nap sem maradhatott el, sőt naponta többször ismételtetett mivel a Várbeliek szüntelen nyugtalanítok a Várost, igy nem csak nappal de többnyire éjjel is mindég talpon fegyverbe, sőt öltözetlenül kelle aludni is,- melyből gyakran az éj sötétében menydörgő világossággal repülő gránátok borzasztó hangja riasztott fel bennünket, ilyenkor tüstént a kirendelt helyre kellett vonulni, a piaczra,- amely a Városházával álellenben eső hosszú főpiacz ( 267 ) Vár felölli, s igy az abból jöhető lövések ellen a házak által védett oldalán vólt, mind a mellett is, midőn egy napon ilyenképpen felállítva halgatánk az ágyúzást, s nézénk a piacz térre lehulló bombák szétpattanását, s azoknak repülő darabjait hajhasító vakmerősséggel kergető, s szedegető gyermekeket, egy a hátúnk megett lévő s már igen megrongált ház ajtó és ablak résein át fúródott s leestébe szétpattant gránát darab,- a hellyemet elfoglalt - mert egy pohár borra a hosszú ácsor- gás szülte szomjúság miatt a ház megetti kocsmába futék be,- 4^ szakaszbeli káplár Nagy Jánost találván ruháját rólla leszakgatta, s könyökét s kézszárát nagyon megsértette.- itt az isteni gondviselés - mint többen is mondták,- egy talán nagyobb szerencsétlenségtől engemet akart jóltevőleg megmenteni, midőn a hellyemen állót nem halálosan érte ( 268 ) A Dolgoknak ily helyzetébe, a Katonai elővigyázat s őrködés lévén a leg első kellék s legfőbb teendő, a Városbeli őrség kívüliünk s a Békési önkénteseken kivül, csak rendezetlen szeretetlen honvéd töredék csapatokból állott ugyanazért az előőrség terhe egyedül rajtunk feküdt, mert minden második 24 órába került,- az egy üres nap pedig hadi gyakorlatok, s délután altiszti oskolázással telt el, legtöbbet az Uj Aradi oldalon a Maros parton álló Winkler ház,- bőrgyár - épületében valék őrségen szakaszommal mint káplár, s annak 3^ rácsos emeletéből kémleltük a túlparton álló ellenséges Ultiéin őrt - s az elrejtett ágyútelepet, miért is soha nappal a Maros parton az épületen csak kívül is mutatni magunkat, már ismeretes. s külömben is az ellenségtől gyűlölt egyenruhába éppen nem lehetett, hanem az est beálltával, őrségünk lanczszemenként rendeltetett el. végig a Ma ( 269 ) ros parton egyik őrség a másikkal igy egybeköttetésbe lévén,
