Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
23 A dolog ily balfordulatára, a királyi városok többsége hajlandó volt eddig egyedül a nemesi rend túlnyo- móságának tulajdonítani, s azt a királyi városok alkotmányos jogainak csorbításával vádolni: mi pedig abban a meggyőződésben voltunk és vagyunk: hogy a királyi városok követeinek országgyűlési jelen állása az újabb korban nagyobb határozottsággal kifejlett, képviseleti és alkotmányos eszmék hatalmának, s a királyi városi instituüók ezekkeli öszve nem hangzásának szinte elkerülhetetlen következménye volt. És míg azoknak belszerkezete, s követeik választásának és utasításának módja, az eddigi közben és formában marad, addig a mostani országgyűlési állapotnak javulásához kevés a remény, sőt hogy az alkotmányos szempontból kívánatos lenne, előttünk még eddig kétséget szenved. ... szavazati jog visszanyerhetésére nem elég a puszta követelés, és a törvényekre sokszor megújított, sikertelen hivatkozás, még kevesebbé pedig az országgyűlésének némelyek által indítványozott elhagyása. Kell valamit tenni is, mi az ország többi rendit megnyugtassa arról: miképp a királyi városok belszerkezetöket úgy alakítani készek, hogy abban mind azon alkotmányos biztosítékok, melyeket a követi állás megkíván, feltaláltassanak. Részben Szabadka városa tűzvén ki először a cselekvés mezejére, a haladás zászlójára oly mozgást idézendő: hogy már sz. k. Késmárk és Székes Fehérvár városai a közelebb jövő országgyűlésre küldendő követeiket a polgárság öszvesítése által választani, s annak kebeléből kinevezendő választmány által utasíttatni kíván. Ez érdemben alkotott statútumaikat ő cs. k. Felségéhez megerősítés végett felterjesztvén. Részünkről azonban a királyi városok belszerkezetének javított átalakítását nem statútumok útján- mellyek ahány királyi város, annyifélék lehetnek - hanem egyedül országgyűlésen hozandó törvény által vélvén kivihetőnek... Kik egyébiránt atyafíságos barátságukba ajánlottak, teljes tisztelettel maradtunk, Fogalmazvány IV. A 1011/m 115. d40/ 1843 8. Debrecen, 1843. augusztus 28. A királyi városok belszerkezetéről 1. Az 5. § e pontjára terjesszék elő Követ Urak azon visszás és káros következtetéseket, mellyek abból származnának, ha a város határain belől eső, bár elkülönözött határok közt fekvő, de nem idegenek, hanem a város vagy annak polgárai által bírt puszták, rendőrségi felügyelet stb. a városi törvényhozás alól törvény által kivétetnének. Igyekezzenek tehát Követ Urak ezen választmányi javaslatot akként módosíttatni, hogy az érintett puszták egyedül a város és elzálogosító tulajdonosok között támadható magánjogi kérdések tekintetéből vétessenek ki a városi hatóság alól, vagy legalább mi fel nem tehető, hogy a törvényhozás a városok sorsát e tekintetben rosszabbá tenni kívánná, a némely királyi városoknál hasonló pusztabeli birtokra nézve most fennálló szokás továbbra is fenntartassék. 2. ... letelepedési szándékát minden, ki valamely várost lakásául választott, különbség nélkül bejelenteni, sőt előforduló esetekben, eddigi lakhelyéről bizonyítványt mutatni, mint szinte kereset módját is igazolni tartozzék. 3. ... az osztoztató nemesi bíróság a városi telkekre nézve fennálló helybeli szabályokhoz példának okáért, ezeknek fel nem darabolhatását illetőleg magát alkalmazni tartozzék. 4. 89.§ megszorító rendelkezését oda igyekezzenek módosíttatni, hogy a városoknak jövendőben egyedül örökbevallás mellett ne légyen szabad a város környékein kívül fekvő javakat szerezni. A zálogba vétel ezen tilalom alá nem értetvén. 5. ... a polgári jog bírhatását... a Városi Tanács és Választott Hites Közönség igen tágaknak és olyanoknak találja, mellyek sokaknak utat nyitandnának a polgárok rendibe leendő beléphetésre. ... bizonyos állandó, tisztességes és biztos jövedelmet kíván azoktól, kikre az a, és b, pontokon foglaltakon kívül a polgári jogot kiterjeszteni akarja .Részünkről ezen biztosítékot szükségesnek vélnénk az említett a, és b, pont alatti, igen általános feltételekhez is hozzákötni, jelesül, hogy az a, pont alatti városi birtok mennyisége- önként értetvén, hogy annak a birtokos valóságos tulajdonának és így betáblázott adósságoktól tisztának kellene lenni. Legalább a c, pont alatt polgári képességül határozott jövedelemnek, mint tőkekamatnak summáját felérje, a b, pont alatt pedig az egyenes adó minimuma, mely alatt a polgári képesség gyakorolható ne légyen.
