Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben

_________________________________________________________________________________m 3 0. Vegyes közlemény A’ helv. hitv. tiszántúli Superintendenstől A’ vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak 1848. december 31. PEIL A’ Közlöny 101. számában közzé tett ministeri magas rendelet, egyebek közt, a’ tábori papságra vonatkozólag igy hangzók: “ha a' táborba vonulandó valamellyik nemzetőrségi zászlóallj lelkészt kívánna vinni magával, tartozik az illető egyházi elöljáróság a' zászlóalljhoz, a’ hatóság megkeresésére, tábori papot kirendelni. ” Nehogy illyetén hatósági megkeresés lehető esetében készületlenül találtatva, az egyébkint óhajtott felszólittatás teljesítésében késedelmezni kényszerüljünk: azonnal fölhivtam esperességeink utján lel­késztársaimat, főleg az illy szolgálatra alkalmas fiatalabbakat: jelentsék magukat előre azok, kik a’ tábo­ri papságot szükség esetében elvállalni készek lennének. És jelentette magát ajánlkozva eddig már húsz egyén. Azonban még ekkorig a’ hatóságok résziről felszólítás illy czélbol hozzánk nem érkezett: valószínűleg nem azért, mintha a’ kiinduló zászlóalljak sehol sem kívántak volna lelkészt vinni magok­kal: mert mint hitelesen értesültem, illy eset már fordult elő: de hihetően és főkép azért nem, mivel a’ tábori papság költségeinek fedezésére rendszeritett kútforrás kimutatva nem létezik. így lett, hogy mind ekkorig, legalább kerületünkben hitrokonimat illetőleg, - 's e’ miatt lelkem fáj és ággódik - legnagyobb részt tábori papot nélkülözve kényszerültek távozni nemzetőri, honvédi csapata­ink; nélkülözve ekképen a’ vallási oktatást és kivált a’ vész helyén olly szükséges vigasztalást; nélkülöz­ve az ezzel összekötendő, jelen helyzetünkben olly igen megkivántató felvilágosítást, lelkesítést és buzdítást. Hogy e’ hiány némileg kipótolva; 's fegyveres hitrokonim lélekszüksége valamennyire kielégítve le­gyen: olly felszólítást intéztem közelebb egyházkerületünk minden lelkészeihez, hogy ha lakhelyük keb­lében avagy közelükben, több napokig időznének, annyival inkább ha huzamosabban szállásolnának harczos hitrokonink: ezekkel, sőt a' csupán átkelőkkel is, ha mód adatik reá, - mindig az illető főtisztség tudtával, 's beleegyezésével - istentiszteletet elkülönözve is tartani, őket lelkesíteni és buzdítani, irá­nyukban minden szükséges lelkipásztori szolgálatot teljesíteni, ösmerjék szent tisztjeik egyikének. Ezen kívül, 's már jóval ezelőtt, különösen utasítottam illy értelemben 's illy szolgálattételre, aldunai táborunk tekintetében, azon vidékben csaknem egyetlen szolgatársamat, nagybecskereki lelkész Ecsedi Jánost: kinek, miután hűn teljesített e’ részbeni szolgálatait több rendbeli hiteles oklevelekkel bebizonyította volna, ezen szolgálatainak némi jutalmául további hasonló működése ösztönéül, de siral­masan panaszolta saját ínséges helyzetének némi enyhítésére is, egyházkerületi igen szegény pénztá­runkból majdani közgyűlési jóváhagyás reménysége alatt, száz pengő forintot adattam, küldettem. Nem különben, debreczeni nemzetőreink egy részével Aradra önkényt ment, ott kitűnő sikerrel, és széles-terjedelmű hatással működő debreczeni lelkész-tiszttársam Könyves Tóth Mihály számára is, azon esetre, ha más utón fáradalmai jutalmazva nem lennének, ugyan csak egyházkerületi nyomoru pénztárunkra leszek kénytelen, a’ mellőzhetlen költségek megtérítésének átvételét eszközölni. Illy helyzetben, 's tudva, hogy csupán fillérenkénti alamizsnából tengődő, saját mindennapi szüksége­ink fedezésére is tehetetlen pénztárunk illy kiadásokat nem bir, 's a' fentebb említetteket is csak erőtetve teljesithetendi: bár fájdalommal belátom, hogy az 1848-ki XX-ik törvényczikk 5-ik §-sának rendszeres életbeléptetését hazánk jelen veszélyes körülményei gátolják: mindazáltal, harczoló hitrokonim lélek- szükségét nem feledhetve; az ennek kielégítése által eszközölhető, úgy vallás és erkölcsiség, mint a' haza szent ügye érdekében üdves eredményeket szemem előtt tartva: mulaszthatlan kötelességemnek lenni érzettem. Ugyan azért bátor vagyok, a' mélyen tisztelt ministerium előtt alázattal esedezni, hogy addig is, mig hitfelekezetünk részire is a' tábori papság rendszeres létrehozatalát, az idézett törvény értelmé­ben, imádott hazánk óhajtott kedvezőbb helyzete megengedné: a' fentebb alázatosan előterjesztett hiány­nak a' lehetőségig kipótlására, bölcsesége szerint, módot találni 's részünkre e' tekintetben segedelmet eszközölni kegyeskedjék. Mély tisztelettel. Debreczenben dec. 6-ikán 1848. Sz. P. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom