Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
__________________________________ 13 vé dő eszköznek tekintette a bécsi befolyással szemben. Nem kívánták a vámsorompókat lerombolni, sőt ellenkezőleg, azokat meg akarták tartani, csak a vámszabályokat kívánták az ország érdekeinek megfelelően alakítani. A védegyleti eszme politikai tartalma okozta, hogy ellene élesen kikelt a konzervatív párt és a kormány is. A kormány maga is az alkotmány, reform jelszavakat tűzte zászlajára, és nem volt köny- nyü eldönteni, hogy melyek a valós és melyek az álreformok. Erre az országgyűlésre számos megye - Pest megye példáját követve - csak általános utasításokkal látta el a követeket, nem határozta meg, hogy egyes kérdésekben hogyan szavazzanak. Ezzel is gyorsítani kívánták az országgyűlés munkáját. A városok élénk levelezésben álltak egymással, próbáltak egységes álláspontot kialakítani, mert az egységes fellépés erejében bíztak. Minden város folyamodással fordult az uralkodóhoz és kérték az őket megillető jogokat. Pest továbbra is azon az állásponton maradt, hogy a követeket az egész polgárságnak kell választania. Minden királyi várost megillet az egyenkénti szavazat, de ha ez nem lehetséges, legalább 24 szavazatot követeljenek. Bár itt hozzátették, ez utóbbi esetben az lenne a méltányos, ha a megyék országgyűlési szavazata is terjedelmüktől és népességszámuktól függene. Székesfehérvár, Sopron, Besztercebánya nem tartja jónak, hogy az országgyűlés együttesen tárgyalja a városi beligazgatást és az országgyűlési szavazat kérdését. Abban a városok álláspontja egységes, hogy mindegyik királyi várost megilleti az egyenkénti országgyűlési szavazat. Kassa kiemelte, hogy a kerületi tanácskozásokat meg kell szüntetni, mert azok működése másokat /királyi városok, szabad kerületek, káptalanok/ sért alkotmányos jogaikban. Úgy gondolják a harmadik rend túlsúlyából ered elbizakodottságuk, és ez gátolja a városokat országgyűlési szavazatuk gyakorlásában. Debrecen város 1847. június 5-én tartott közgyűlésében jelölte ki a követi utasítást kidolgozó bizottságot.26 Ennek elnöke Reviczky Menyhért polgármester, tagjai: Nagy Sándor, Blaskovich Kálmán, Komlóssy László tanácsnokok; Kovács Lajos népszószónok, Sápy Sámuel, Sárváry Ferenc, Uhrinyi Pál esküdtek és Pfansmid Károly jegyző. Június 14-én további tagokat delegálnak a bizottságba, Sutka Mihály, Szentpéteri János, Komlóssy Imre, Kaffka Károly esküdteket és Csáthi Károly uradalmi ügyvédet. Már a bizottság összetételéből kitűnik, hogy a konzervatív beállítottságúak kerültek többségbe, amit a kidolgozott követutasítás is tükröz. A követválasztás a korábbi módon történt. Az október 13-án lezajlott választáson egyik követté tanácsnok és főkapitány Komlóssy Lászlót, másik követté pedig ügyvéd és választópolgár Sápy Sámuelt választották27. A követi utasítás28 első helyen a királyi városok országgyűlési szavazatának kérdését említi. Debrecen városa szerint a szavazati kérdés szoros összefüggésben van a városok belrendezésével. A királyi városok belrendezése, s ezzel együtt vagy azt követve, ezek követeinek szavazati joga, törvény által nyerjen biztosítást. A városok szabadon alkothatnak statútumokat, s ha azt a helytartótanács 6 hónap alatt nem erősíti meg, úgy kell tekinteni, hogy azok automatikusan jóváhagyást nyertek. A város fennhatósága terjedjen ki a város területén kívül elhelyezkedő pusztákra is. A pusztákat használó polgárok között vagy azok ellen indítandó magánjogi perekben a város hatósága legyen illetékes. A választójogosultságot mindenképpen cenzushoz akarták kötni. A polgári képesség meghatározásánál ne a bizonytalan kereset és jövedelem mennyisége szolgáljon alapul, hanem a közterhekben való részvétel ill. adófizetés. Ha ezt nem sikerülne keresztül vinni, akkor az alsótábla azon javaslatát támogassák, amely Pest esetében 3000 Ft, nagyvárosokban 1000-1500 Ft, középvárosokban 700-900 Ft, kisvárosban pedig 300-400 Ft-ot érő fekvőtulajdon legyen a polgári képesség alapja. Kereskedők és iparosok esetében Pest városában 600Ft, nagyvárosban 400 Ft, középvárosban 240 Ft és kisvárosban 120Ft a megkívántató kereset. Polgár lehetne még az, aki egy éve a városban lakik, és a városok osztályzatához képest 400-300-200 ezüstforintnyi évi jövedelmet tud kimutatni. A képviselők száma a város adófizető lakosaihoz viszonyítva nem lehet kevesebb 300-nál, de 500- nál se legyen több semmiképpen. A közvetett választás mellett foglalnak állást. A főfelügyelői hivatal felállítását elvben támogatják, de csak ha törvény által korlátozott jogkörrel rendelkezne. A főfelügyelőket ne városonként, hanem kerületenként, a városok által javasolt 2-2 személyből válasszák ki. A város felé vezető, az országot Erdéllyel összekötő vasút építése folytatódjon tovább, a költségeket pedig az állam biztosítsa rá. A népnevelésről külön törvény rendelkezzen. Az országgyűlés helye Pest legyen. A nemesség is járuljon hozzá a háziadó terheihez, de ez úgy lenne igazságos, ha előtte összeírásra kerülnének a nemesi birtokok, és a telekkönyvek szolgálnának az adókivetés kulcsául. A kivethető háziadó összegét az országgyűlés határozza meg. Ősiség eltörlése, örökváltság törvény által biztosított módon. A dézsmát töröljék el vagy pedig tegyék lehetővé, hogy ez is pénzzel megváltható legyen. Módosítsák a váltótörvényt. A Tisza ill. folyószabályozásról készült törvényjavaslat emelkedjen jogerőre. Iktassák törvénybe a szabad vallásgyakorlatot. 26 IV.A 1011/a I17.k 1847. június 5. 1740.szám 27IV. A 1011/a 117. k 1847. október 13. 3040. szám 28 IV. A 1011/r 14. cs 1847. október 11
