Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben
értekezve intézkedni fog. 134 ________________ E lnök ő nagyságának ezen nyilatkozatában, hála’ nyilvánítása mellett a’ közgyűlés teljesen megnyugodott. 5. Beszéd, mellyet midőn a’ honvédő polgári őrsereghez magát önként felajánlott H.H. Debreczeni Főiskolai ifjúság nemzeti lobogóit a’ Főiskola falaira kifüggeszté, a szabad ég alatt tartott Péczely József főiskolai igazgató tanár TtREN Szabadságharci Gyűjtemény Tisztelt Gyülekezet, minden rendű polgár - ’s ifjú bajtársaim! Időket értünk, mellyeknek az összes történetírás nem képes mását mutatni. Kevés napok alatt a’ legerősb alapokon nyugodni látszott monarchiák megrendülnek, vagy épen Összedőlnek. Hatalom magas polczán ült világhírű férfiak, rögtön elűzve, vagy önként visszavonulva a’ kormánytól, mellyet tartani többé nincs erejűk, szökevények, földönfutók lesznek, rettegve a’ felháborodott népek’ boszúját. Egy, a’ világ’ most élő minden monarchái közt kormányzásban legnagyobb mesternek hitt férfiú, egy a’ franczia nagy forradalom’ esemény - ’s tanúságdús időszakában, korai szenvedések’, nyomor’, üldöztetés’ iskolájában növekedett, tehát sokkép okulni tartozott, okulni méltán gondolt, de - mint a’ következés megmutatá - nem okult fejedelem ellen tör ki az elégületlenség, kitör épen midőn több évi fáradal- mas szakadatlan küzdelmei után már már tartós bilincsekbe vertnek gondolná népét, a’ történetek’ nagy könyvében szabadságot ’s jármot egyiránt tűrni nem tudásáról ismeretes nagy nemzetet. Egy politikai lakoma, nehogy általa nyilvánuljon a’ megvesztegetett, magát áruba bocsátott kamarai többséggel ellentétben álló közvélemény, meggátoltatni czéloztatik. Fenyegetés, ijesztés használtatik a’ joguk’ érzetében engedni nem akarók ellen. Boszú, ujságon-kapás beleögyelítik a’ mozgalomba a’ sokaságot. Harcra kél a’ zavargásokban csak nyerhetők’, nem veszthetők’ nagy tábora. Általános néptámadássá fajul a’ békés utón kevesek által megindított mozgalom. Ingadozik a’ bűnös öntudatában bátorságát vesztett kormány. Az elébb hajthatlan, kérlelhetlen király most minden engedélyre kész. Feláldozza kedvencz mindenható ministerét. Ez nem lévén elég, lemond maga - az eddig vágyaiban, uralkodásban telhetlen, a’ honn szentségtörő kezeit kivűl nem egy szomszéd nemzet’ koronája után kiterjesztett kényur - lemond maga, unokája javára. De már ez sem elég. A’ soká nyomott, a’ reményeiben, várakozásaiban sokkép megcsalatott, boszu ’s most győzelemittas nép kevés pillanatok alatt, mit 18 nyugtalanságteljes esztendőkön által, a’ valaha élt népjog-, népszabadság-rablók’ legfortélyosabbika szinte hitelt haladó erő - ’s cselszövény ráfordítással épített, halomba dönti; hamuvá égeti a’ királyi palotát, hamuvá magát a’ trónt. ’S még csak egy legkisebb részvét’ könye vagy sóhaja sem kiséri a’ koronáját, honát, mindenét, még reményeit is vesztve bolyongó királyi házat. így adaték ismét a’ már annyi régibbek után egy uj nagy példa a’ világnak, az uralkodóknak: hogy nincs hatalom, nincs birodalom, bármelly erősnek lássék is, melly magát polgárai’ jó indulatja nélkül fentarthassa; hogy a’ fölébredt nemzet-boszú ellen sem seregei ’s kincse’ tömérdeksége, sem várai’ megvehetetlensége meg nem menti, meg nem védi a’ zsarnokot. így épült fel újra a’ már annyi hazafi vértől ázott Szajna’ mellett a’ királyi szék’ romjain a’ köztársaság. Mint electricus szikra hat az e’ mozgalmakat nyomban követett fényes diadal’ híre minden népekre. Örvendnek az alkotmányosság’ jótéteit élvezők. A’ zsarnoki önkény alatt nyögök előtt utálatosbak, nyo- móbbak lánczaik, az azokból kibontakozhatás utáni vágy forróbb, mint valaha. Kevés bátrak, kik előtt kivánatosbnak látszék veszélylyel szabadság, mint nyugalommal szolgaság, dicső halál, mint becstelen élet, élére álnak a’ mozgalmaknak, kormányaik’ irányában követelésekkel, millyeket nyomatásuk’, szükségeik’, elidegenithetlen jogaik’ érzete kivána; ’s csak hamar, ön szivök’ jobb sugalatának vagy félelemnek hódoló fejedelmeiktől, alkotmányt, szabadságot, jogokat nyernek honfiaik’, népeik’ számára, mellyekről kevés hetek előtt alig álmodának. Az események’ hire elhat hazánkba is, el törvényhozásunk’ szokott székhelyére. Aggodalom szállja meg az épen együtt lévő magas ország-tanács’ férfiait, közeledni látva a’ vészt királyunk’ trónja, alkotmányos szabadságnak akkorig vagy épen nem, vagy csak névvel örvendhetett statusai, ’s köztök hazánk
