Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben
tartassanak. 128 4. Egyházi hivatalnokaink’ polgári állása, rangja, határoztassék meg. 5. Ha, és a’ hol valamelly hitfelekezet képviseltetik, protestáns felekezetűnk is aránylag képviseltessék. 6. A’ protestánsok a’ magyar korona alatt mindenütt szabadon lakhassanak, vallási és polgári jogokat szabadon élvezhessenek. 7. A’ nevelés’ átalános ügyét az állodalom felkarolván, elemi és reáliskolákban minden növendékek díj nélkül tanulhassanak; egyébiránt pedig minden felsőbb iskolák is minden hitfelekezethez tartozók előtt kölcsönösen nyitva tartassanak. 8. Minden hitfelekezetbeli iskoláknak közköltségeit, úgy szintén az azokban tanitó egyéneknek fizetését, nyugdíjazását az állodalom fedezze. 9. A’ magyar nemzeti egyetem, nevének megfelelőleg, minden hitfelekezetre nézve, minden tekintetben közös legyen. 10. A’ hazában működő minden tanítóknak polgári állása, rangja megállapittassék. Költ Debreczenben 1848. évi martius 22-én rendkívül tartatott egyházkerületi közgyűlésünkből.261 2. A Tiszántúli Református Egyházkerület tájékoztatása és felszólítása a kerület lelkészeihez 1848. március 22. TtREN Szabadság harci Gyűjtemény és TtREL I.l.b. 120. Eljuthatott, el fogott már jutni a’ hon’ minden tájékira, el minden rendű honfiakhoz, híre a’ nagyszerű eseményeknek, mellyek a’ közelebbi napok’ ’s hetek’ folyta alatt több külnemzet’ eddigi polgári állását vagy átalakították már, vagy átalakulásnak indították. Ezen események át- és kihatottak hazánkra is, és mozgalmakat idéztek elő, mellyek új és siettető lökést adtak a’ törvényhozó honatyák által már egyébkint is munkába vett nemzeti átalakulásnak. Hálával tartozunk, hálát kell adnunk Istennek azon kegyelméért, miszerint ama’ mozgalmak között édes hazánk’ békéje eddig sértetlenül maradt. Könyörögnünk kell a’ Mindenhatóhoz, hogy e' kegyelmét tőlünk, továbbra is és mindenha, meg ne vonja. így téve ’s Istenben bízva, remélhetjük is a’ béke’ áldásthozó malasztjának, átalakulási mozgalmaink között is, rajtunk megmaradását. Helyheztetjük e’ reményünket, Isten után, felséges Királyunkban is, kinek szívjósága, kegyelmes indulata, hű magyarjai iránti őszinte szeretete, több fejedelmi tettekben nyilvánult már előbb ’s eddig is: de legkitűnőbben nyilvánult most legközelebb abban és az által, hogy - eltávolitván magától ’s trónjától azon tanácsosokat ’s kormánysegédeket, kiknek működését szeretett alattvalóira kártékonyán hatni, ’s e’ miatt az alattvalók’ részéről csak ellenszenvvel találkozni megértette; továbbá, megadván nemzetünknek három évszázados azon ohajtatát, hogy Magyarországnak a’ több örökös tartományok’ kormányától elkülönzött, egészen független, önálló kormánya legyen - biztosította nemzetünket, hogy ez uj kormányra honunk’ fijai közül olly férfiakat állitand - mint állított is már részben - kik a’ nemzet’ bizodalmától környezetten kezdve működéseikhez, ezeknek üdvös eredményéről már előre kezeskednek. Helyezhetjük reményünket nemzetünknek kedveltjében, hazánk’ Nádorában, ISTVÁN főherczeg O Fenségében, ki, miután a’ nemzet’ ohajtata szerint hazánk’ ügyeit erőteljes fiatal vállaira fölvette volna, 261 Benda-Irinyi: i. m. 394. szerint 300 példányban jelent meg.
