Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
10- A királyi városok kettős függőségét fel kell számolni és a városokat ismételten csak a helytartótanács felügyelete alá helyezzék.-Peres ügyekben a királyi és hétszemélyes tábla legyen a feljebbvitel útja, ide a városok képviselőit is nevezzék ki.- Felsőbb kormányszékeknél is alkalmazzák a 4. rend képviselőit.- Közvetett választás adasson a polgárságnak- Választó lehetne minden helybeli polgár, továbbá minden házbirtokos, önállású nemes és honoratior, ki valamely városnak állandó lakosa, ha szinte háza nincs is.- A képviselőknél feltétel legyen, hogy rendelkezzenek polgári joggal és városi ingatlannal- Nemesekre is terjedjen ki a helyhatósági bíráskodás. Debrecen esetében 150 fős közgyűlést javasolnának. Fontosnak tartanák a nyilvánosságot a közgyűléseken és a törvényszéki üléseken. Nem tartják jónak az örökös hivatalviselést, de a túl gyakori választást sem, ezért hatévente tartandó tisztújítást javasolnak. Itt azonban a régi tisztségviselőket is újra lehetne választani. A felsőbb tisztviselőkre az uralkodó által kinevezett elnök tenné a javaslatot, az alsóbb tisztviselőket a magisztrátus választaná. A királyi biztos személyétől szeretnének megszabadulni, helyette a megyék mintájára, a főispánhoz hasonló jogkörrel, főkormányzót nevezhetne ki az uralkodó. A tanácsot két külön testületre osztanák fel, egy a törvénykezéssel, egy pedig a gazdasági ügyekkel foglalkozna. Ezek legalább hetente négyszer ülésezhetnének a gyorsabb ügyintézés érdekében. Minden héten egyszer - hétfőn - teljes tanácsülés tartódna. A királyi városok jelenlegi országgyűlési helyzetét elemezve a bizottság azt fogalmazza meg, hogy a sérelem orvoslását a városok belső szerkezetének megreformálásával kell kezdeni. Jelenleg ugyanis a városok követei nem a polgárság, hanem csak a tanács és a választott hites közönség által választódnak és utasíttatnak, nem a polgárságot képviselik. A választás módját is az országgyűlés által hozandó törvény által lehetne megváltoztatni. A királyi városok a megyék követeivel egyenlő szavazati jogot kérnek. Bár itt előrebocsátják, hogy ezt a várost a jog az 1715. évi 108.te. alapján nem pusztán a királyi városok sorába, hanem egyenesen az ország karai és rendjei közé üléssel és szavazattal iktatta be. Vannak olyan lélekszámú városok, amelyeket megillet az egyenkénti szavazati jog, másfelől nem tartják jogszerűnek azon követelést, hogy a kisebb királyi városok is a legnagyobbakkal és a megyékkel egyenlő számú szavazatot kapjanak. Debrecenbe az uralkodói rendelet a választás új módjáról 1843. április 15-én érkezett meg, és ennek figyelembevételével a választást április 20-ra tűzték ki. A rendeletről az volt a közgyűlés véleménye, hogy annak megvalósítása esetén a „harmadik rend által a királyi városok követei ellen eddig használt ellenállást nagy részben képes megszüntetni.”13 A követválasztás titkos szavazással történt, követekké tanácsnok Nagy Sándort és tisztiügyvéd Komlóssy Lászlót választották.14 Az uralkodó az országgyűlést 1843. május 14-re hirdette meg Pozsonyba. A királyi előadások tartalmukra nézve a következőek voltak:-Az országos választmánynak a büntető törvénykönyvet, a katonai élelmezést, a Duna szabályozást illető munkálatainak megvitatása- a megyegyülésen előforduló kicsapongások ellen törvényt alkossanak- a városok országgyűlési szavazata törvény által rendeztessék- a közlekedés tökéletesítéséről, s annak módjáról a király elé javaslatot terjesszenek-hiteltörvény hiányainak pótlása-hitelbank felállítása- országgyűlési szállások bére törvény által legyen szabályozva-az országos választmányok munkáira megelőlegezett kb. fél millió Ft megtérítéséről törvényt hozzanak A városok rendezésének kérdése komoly vitákat hozott. A városoknak azon része, amelyek a korábbi időkben nyerték kiváltságaikat, a régi törvények kétségtelen jogot biztosítottak arra, hogy szavazatukkal részt vegyenek a törvényhozásban. A reformpárti többségnek ill. több város követének is az volt a meggyőződése, hogy a városoknak csak azután lehet országgyűlési szavazatot adni, ha már végrehajtották bélrendszerük megreformálását. Jelen helyzetükben ugyanis a városok a kormánytól erősen függenek, s ha most kapnak nagyobb befolyást a törvényhozásban, az egyenlő lenne azzal, hogy a kormánynak a rendek tábláján is minden kérdésben többséget biztosítanának. Legelőször az 1843. május 27-én tartott kerületi ülésben tárgyalták a városok ügyét. A beterjesztett javaslat13 minden részletre kiterjedően szabá13IV. A 1011/a 113. k. 1843. április 15.541 14 A követekről részletesebben lásd! Balogh István: A polgári jogegyenlőség kérdései Debrecenben. HBML. Évkönyve XV. Debrecen, 1988. 32-33. 13IV. A 1011/r 13. cs Törvénycikkely a királyi városokról (nyomtatott)
