Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése

demokratikus pártok képviselőiből álló nemzeti bizottságok. Kezdetben minden hatalmat gyakoroltak, majd az államigazgatási teendők leadásával társadalmi­politikai irányító és ellenőrző szervként működtek. A koalíciós ellentétek növekedé­se, illetőleg a központi államhatalom megszilárdulása folytán a bizottságok szerepe csökkent, s 1949-ben meg is szüntették őket. A nemzeti bizottságoknak a népbíróságok és az igazoló bizottságok megala­kításában, a közigazgatás újjászervezésében, a termelőmunka megindításában, a közbiztonság megteremtésében jelentős érdemeik voltak. Tevékenységük gazdasági, politikai és kulturális kérdésekre is kiterjedt. A levéltári iratok ezt a sokrétű tevé­kenységet dokumentálják. Az igazoló bizottságok a demokratikus átalakulás érdekében végezték mun­kájukat. Feladatuk a közalkalmazottak, a munkaviszonyban állók, a szabadpályás értelmiségiek, stb. politikai megbízhatóságának vizsgálata volt, s megállapításaik kihatottak az illető munkaviszonyára, helyzetére is (elbocsátás, fegyelmi, eltiltás, nyugdíjazás, stb.). A földreform végrehajtásának népi szerveként hozták létre a földigénylő bi­zottságokat minden olyan helyen, ahol földigénylők voltak. Az igényjogosultak nyilvántartásba vétele, a felosztásra kerülő földbirtokok összeírása, a földreform végrehajtási tervezetének az elkészítése, a földosztásban való részvétel tartozott feladataik közé. A földreform végrehajtása után megszűntek, hatáskörük a földhi­vatalokra szállt. Tömegszervezeti, politikai funkcióikat az UFOSZ (Újonnan Föld- hözjuttatottak Országos Szövetsége) vitte tovább. Társadalmi, a dolgozókat mozgósító szervezetekként működtek 1949-től a népi bizottságok. A közigazgatást támogató munkájuk révén szervezték a lakosság ellátását, gazdasági kérdésekkel foglalkoztak és politikai ellenőrző szerepük is volt. Hajdúnánáson elsősorban a termelést irányító szervek és az MDP megbízottaiból. Hajdúböszörményben szintén a termelést irányító szervek és a Népfront megbízottaiból alakultak meg a városi népi bizottságok. XXII. FONDCSOPORT Megyei városok és községek Ehhez a fondcsoporthoz a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig terje­dő időszak iratai kerültek. Ekkor Hajdúböszörmény és Hajdúnánás megyei városi jogállású, Hajdúdorog, Polgár és Görbeháza nagyközség, Tiszagyulaháza pedig kisközség volt és az újtikosi körjegyzőséghez tartozott. Utóbbi négy helység illeté­kességi területe 1950-ig Szabolcs megye dadai alsójárása. Tiszagyulaháza 1945. előtt Borsod megye mezőcsáti járásához tartozott. A városokat a vármegyei törvényhatósági bizottság irányításával a polgár- mester vezette, a községek élén a községi főbíró és az elöljáróság előadójaként mű­ködő jegyző állt. A polgármester a képviselőtestület elnöke maradt. A korábbi hiva­talok és állások szervezete szintén a régi. A polgármesteri hivatalokat az adóügyi és 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom