Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)

Hajdúnánás iratai

XXX. 617. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI HITELSZÖVETKEZET, MINT AZ OSZH TAGJA IRATAI

8 kötet, 1 doboz, 0,32 ifin 1947-1950

Az iratok alapján a hajdúböszörményi hitelszövetkezet működését 1947- 1950. között tudjuk dokumentálni.

1. d.

Iratok

1947-1950

2. k.

Folyószámla könyv

1949-1950

3-4. k.

Pénztárkönyv

1947-1949

5-6. k.

Rovatos pénztárkönyv

1949

7-9. k.

Letétkönyv I. 11. III.

1947-1950

HAJDÚNÁNÁS IRATAI

V. A. 301. HAJDÚNÁNÁS VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI

31 kötet, 90 doboz, 12,93 ifin 1606-1848 (-1866)

Hajdúnánás hatalmi szervezetére ugyanazok a jellemzők, mint a többi hajdúvárosra, ahol a közgyűlés szerepe, a szenátussal való kapcsolata a környező városok tapasztalata alapján épült fel. A közgyűlés valójában a 17. századtól kezdve fokozatosan kiépülő nagytanács, és a már 1613 óta kimutatható kistanács tagjainak együttesen tartott tárgyalása volt, amelynek időpontját nem előre meghatározott ütemterv szerint állapították meg, hanem a felmerült kérdésekhez igazították. Hajdúnánáson is megelőzte a nagytanácsot egy olyan szervezet, amelyet régebben falugyűlésnek, a város egyetemének /universitas/ neveztek, de ez csak időnként, az egész lakosságot érintő napirendek megvitatása esetén ült össze. Jegyzőkönyveik akár a közgyűlések, akár a tanácsülések kapcsán keletkeztek 1696-tól maradtak fenn. Az első tárgyalások a szenátus megbeszéléseiről tájékoztatnak, és csak a többi hajdúvárosban bekövetkezett változásokkal egyidejűleg vált a tanácsülés tárgyalásainak feljegyzésére szolgáló jegyzőkönyv egyúttal a közösen tartott gyűlések jegyzőkönyvévé is. 1803-ban kezdett egymástól elválni a közgyűlés és a tanácsülés olyan értelemben, hogy a tanácsüléseken a törvénykezési tárgyakat külön kezdték tárgyalni. A fondban nem a közgyűlés jegyzőkönyveiről, hanem a feudális korban keletkezett városi, lényegében kistanácsi és nagytanácsi együttes ülések jegyzőkönyveiről, iratairól van szó, amelyek 1803 előtt mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás kérdéseit magukban foglalják.

119