Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése
A közgyűlés elnöke a hadnagy, aki egyben a szenátus vezetője is. A szenátushoz a bírói szék, a városigazgatási ügyek, az egyházi-iskolái igazgatás és a városgazdasági ügyek intézése tartozott. Legfőbb tisztségekké a hadnagy, a fürmender (a kommunitas vezetője) és a városgazda váltak, ezeket egy év időtartamra testületileg választották. A város vezetése a lassú polgári átalakulás során 1849-ig a teljes jogú polgárok kezében maradt. A tisztségviselők köre úgy módosult, hogy az 1830- as évektől első tisztségviselő a főhadnagy, helyettese az alhadnagy. A városigazgatás adminisztratív ügyeit a főjegyző mellé szerveződött jegyzői hivatal végezte. A városgazda irányította a gazdasági ügyeket, amelyek közvetlen ellenőre a fürmender maradt. A hivatali rendszer kialakulását jelenti az egyes szakágazatok létrejötte (pl. egészségügyi, szegényügyi, gyámügyi, városrendészeti). A polgári korszakban a megválasztott vezető tisztségviselők alkották a városi tanács testületét. A kommunitást felváltó képviselőtestület már törvényhozó, jogszabályalkotó szerepet is kap, sőt a testület végrehajtó szervévé válik a városi tanács. A hajdúkerület önkormányzata 1850-től megszűnt, a városokban a tanács megmaradt ugyan, de a szolgabíró felügyelete alatt dolgozhatott csak. Az önkény- uralom után a képviselőtestület újra az önkormányzat vezető szerve, egészen 1872- ig, amikor a hajdúvárosok (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog) rendezett tanácsú várossá váltak, s 1876-tól fogva Hajdú megye keretében éltek. Az új közigazgatási rendben a hatalmi jogköröket a képviselőtestület; a városi tanács mint a képviselőtestület végrehajtó bizottsága, a városi magisztrátus, mint a tisztikar összessége, és az árvaszék gyakorolták. A városi tanács operatív szerveit az ügyosztályok és a szakhivatalok alkották. A városok jogállása a Hajdú- kerület megszüntetése után csak módosult lényegében az 1886-os ún. községi törvénnyel. A város élén álló főhadnagy (1876 után polgármester néven) a képviselő- testület elnöke, s ekként a vármegyei törvényhatósági bizottságnak tartozott felelősséggel. A képviselőtestület közgyűlése egyre inkább irányító szervezet lett. Az 1929-es törvényekkel a városi tanács hatósági jogköre megszűnt, ezt a funkciói a polgármester vette át, és jelentősen kibővült az ügyosztályvezetők jogköre is. Hajdúböszörmény és Hajdúnánás 1872 után mindvégig rendezett tanácsú, majd 1929- től a tanácsok megalakulásáig megyei városok maradtak. A városok levéltári anyagának kutatását segédkönyvek használata könnyíti meg. A községi anyaghoz soroltuk az 1950-ig Szabolcs megyéhez tartozó Polgár és Görbeháza csekély iratanyagát. Görbeházának a jegyzői kirendeltség (székhelyközsége Polgár) közigazgatási irataiból maradtak csak dokumentumai. Polgár korábbi mezővárosi helyzetét és a polgári átalakulás utáni szerepét mutatja be néhány jegyzőkönyvünk. A falvak földesúri alárendeltségben éltek, önkormányzatuk annak mindenkori függvénye volt. A falu dolgait a szokásjog szerint intézték, amelyre a bírónak kellett ügyelni. A fejlődés során mezővárosi kiváltságokat szerző települések bírót és esküdteket választhattak, vásárt tarthattak, szolgáltatásaikat pénzzel válthatták meg. A XVI. században a községek már választhatták elöljáróikat, de a közigazgatás csak a XVIII. században szélesedett ki a jegyzői állás kifejlődésével. A jegyzők feladatává a felsőbb rendeletek teljesítése és a helyi igazgatás vált. A földesúri jógii
