Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben

Márton nevükkel [nevével] találkoztunk. Id. Szinnyey József szerint pedig a komáromi rögtönítélő vegyesbíróságnál az elnök Komáromy István őrnagy, közvádló pedig előbb Csorba János s aztán Beöthy Károly volt.

621 Több ilyen bíróságnak létezését és székhelyét azonban semmiféle forrásban nem tudtam fölfedezni. Az elnökök napidijául 6 p. fit, a közbírák napidijokul pedig 4 p. frt állapíttatott meg, s a közvádlók, mivel ezek munkássága folyton igénybe vétetett, évi 1200 p. frt fizetéssel láttattak el.

622 Vukovics igazságügy-miniszterségének megkezdése után erélyes kezekkel látott a vésztörvényszékek zilált ügyeiknek rendbehozatalukhoz [ügyeinek rendbehozatalához]. Május 5-én két rendeletet bocsájtatott ki. A 998. sz. a. [szám alatt] kibocsájtottban meghagyja, hogy a vádlottak védelmére, ha a vádlott maga védőt nem választ, a bíróság egyik tiszti ügyészt rendelje ki, s az 1044. sz. a. [szám alatt] kibocsájtottban odautasítja a vésztörvényszékeket, hogy a befogattak névjegyzékökről [névjegyzékéről] s ügyök mibenlétéről azonnal, jövőben pedig minden nyolc nap alatt tegyenek jelentést.

623 Fontosabb volt ezeknél a Közlöny ugyanazon számában 1086. sz. a. [szám alatt] kibocsájtott rendelete,

624 melyben azon baj megszüntetése tekintetéből, melynél fogva a rögtönítélő vegyes bíróságok némely vidéktől fölötte távol léteztek, másutt pedig egynél több is közel találtatott, azokat a kerületezés alapján rendezte. Ezen rendeletben tíz helyen állítattatott föl vésztörvényszék, beleszámítva az eddig fennállottak közül meghagyottakat is, éspedig fölállíttattak kerületeik meghatározása mellett, a május 9-i

625 és a május 26-i

626 helyesbítő rendeletet, mely utóbbiban a bíróság vidéki tagjainak a fuvarköltségek megtérítése is elrendeltetett, már itten fölemlítve, Szabadkán, Aradon, Pesten, Nagyváradon, Szigeten [Máramarosszigeten], Miskolcon, Komáromban, Ó-Zólyomban, Kolozsvárit és Nagyszebenben, tehát ezen rendelet folytán sok vésztörvényszék s ezek között a nagykállói, szegedi, marosszéki, belső-szolnoki, alsó-fehéri és fogarasvidéki vésztörvényszékek megszűntek létezni. Ezen rendeletben hagyatott meg a meghagyott vésztörvényszékeknek a bírósági tagok névjegyzéküknek [névjegyzékének] fölterjesztése, s intézkedés tétetett a megszüntetett vésztörvényszékek irataiknak átadásukról [iratainak átadásáról] is. Az újonnan szervezett s most elősorolt vésztörvényszékeket az előbb létezettektől való megkülönböztetésül „kerületi vésztörvényszékek"-nek nevezhetjük el. A tíz kerületi vésztörvényszéken kívül létezett azonban még egy kerület nélküli vésztörvényszék is, ez a főhadseregnél működött mozgó vegyesbíróság volt, mely kivétetett az 1086. sz. a. [szám alatt] kibocsájtott rendelet alól ugyanazon rendeletben. Az aradi vésztörvényszékhez május 18-án elnökül Bíró Imre, közbirákul Nagy Sándor Arad megyei főjegyző és Balázs Albert ügyvéd, közvádlóul Náray Imre, jegyzőül Theisz Gyula s helyettes birákul Kristyóri László és Bogdánfi Gergely; a miskolcihoz május 11-én elnökül Ragályi Károly borsodi alispán, ülnökökül Soltész Nagy János és Kun János, közvádlóul Szitkay Elek s jegyzőül Szűcs János; a pestihez május 13-án Irányi Dániel :1 Szinnyei József, id., Hazánk 6: 693-719., (24. közi.) hivatkozás: 714. és 717. (1886) 2 Közlöny, 1849. febr. 27. (39. sz.) 13 Közlöny, 1849. máj. 8. (99. sz.) 4 Okmánytár: LXXII. 5 Közlöny, 1849. máj. 16. (106. sz.) :6 Közlöny, 1849. máj. 24. (117. sz.)