Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

Okmánytár Bihar vármegye 1848-49-iki történelméhez

Ezúttal is tehát csak lehető röviden írom meg, hogy én a felkölt román nép főnökeivel összvejöttem, tőllük megértettem, miszerint ők a magyar hon javára s annak függetlenségének lehető megalapítására fegyvereiket leteendik, ha a kormány annak becsülettel leendő letételöket elfogadja. Most én lehető leggyorsabban megyek Debrecenbe. — De a kristyóri hágón feldőlvén, némi időt töltök már az útba[n], és így nehogy a fegyveres erő vezérlőivel lévő viszonyok miatt a dolog mibenlétét nem tudva, valami magát előadhassa, szükségesnek tartom önnel tudatni azt is, miként alezredes Csutak Kálmán úrrali megállapodás folytán a mi fegyvereink bizonytalan időre, míg t. i. felsőbb intézkedés jövend, megtámadólag nem működnek, hanem pihennek, erről én a felkőitek főnökeit Csutak úr belegyezésével tudósítottam, komolyan tiltván el őket minden mozdulattól. így áll tehát a dolog ma, mi lesz tovább? meglátjuk. Drágos János országgyűlési képviselő - Az eredeti ifj. Bölöny Sándor okmány gyűjtemény ében. LXXII. Vukovics Sebőnekaz 1849. évi május 7-én 1086/ig. sz. a. a vésztörvényszékek kerületezés alapján való rendezések tárgyában kiadott rendelete, a május 26-án 1662/ig. sz. a. kibocsájtott rendeletben foglalt módosítások szerinti szövegezésben A rögtönítélő vegyesbíróságok, célszerűbb eljárás és azon baj megszüntetése tekintetéből, minélfogva illy bíróság némelly vidéktől felette távol létezett, másutt pedig egynél több is közel találtatott, e bíróságok ezennel a kerületezés alapján következőkép rendeztetnek: 1. § Rögtönítélö vegyesbíróságok ezentúl az alább következő helyeken fognak ítélni. 2. § A vésztörvény alá tartozó esetek tárgyalás végett mindég azon bíróság elébe fognak vitetni, melynek kerületéhez a tény helyszíne az alábbi sorozat szerint tartozik. 3. § A bíróságok helyei, a városokat mindenütt az illető megye területéhez odaértve lesznek: a) Szabadka, hová Csongrád, Bács megye, a volt csajkás kerülettel és a péterváradi vidék, b) Arad, hová Temes, Arad, [Zaránd], Torontál, Csanád, Krassó megyék és a bánsági végvidék, c) Pest, hová Pest, Fehér, Tolna, Baranya, Zala, Somogy, Veszprém megyék, a Jászság és a KisKunság, d) Nagy-Várad [Nagyvárad], hová Bihar, Békés, Kraszna, Közép-Szolnok megyék, a Hajdú kerület és a Nagy-Kunság, e) Sziget [Máramarossziget], hová Mármaros, Bereg, Szatmár, Ugocsa megyék és Kővár vidéke, f) Miskolc, hová Abaúj, Torna, Borsod, Heves, Szabolcs, Gömör, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes megyék, g) Komárom, hová Komárom, Esztergom, Bars, Nyitra [Nógrád!], Hont, Győr, Sopron, Mosón, Vas, Pozson megyék, h) Ó-Zólyom, hová Trencsén, Árva, Turócz, Zólyom, Liptó, Nógrád [Nyitra!] megyék, i) Kolozsvár, hová Kolos, Doboka, Belső-Szolnok, Torda megyek, Aranyosszék és Beszterce vidéke, k) Nagy-Szeben [Nagyszeben], hová Szebenszék, Hunyad, Alsó- és Felső-Fejér megyék, Szerda[hely], Szászváros, Szászsebes, Újegyház, Megyés, Sink székek, Fogaras és Brassó vidéke, Udvarhely, Csik, Három, Kőhalom és Segesvár székek tartoznak. 4. § Azon rögtönítélő vegyesbíróságok, mellyek a feljebb elősorolt helyek valamellyikén már