Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

VIII. Bihar vármegye legnehezebb napjai a szabadságharc alatt, az 55. zászlóalj s az utolsó kényszer-nemzetőrség

Bihar vármegye egére komoly, sötét fölhők tornyosultak Erdély felől. Marosvásárhelyt elveszítettük, azt elfoglalta Gedeon József altábornagy, Udvarhelyszéket báró Heydte dragonyos százados, Csíkszéket pedig Dorschner ezredparancsnok. A szász föld egy ellenséges tábor volt, a magyar földnek románok által lakott része nem csak elfoglalva, hanem részben kipusztítva, fölperzselve, Nagyenyed a Losenau alezredes kezében, Felvinc füstölgő romokban s Torda a Gratze császári tiszt által vezetett román felkelők birtokában; Deésen és Szamosújvártt pedig [a] komisz Urbán szedte már a sarcot. Erdélyből csak Kolozsvár s pár mértföldnyire annak környéke és a kis Háromszék volt csupán magyar kezekben. Erdély sorsa pedig mindig nagy befolyással volt Bihar vármegyére, s ekkor annyival inkább, mert Bécs felől Windischgrátz Alfréd herceg is, a császári seregek magyarországi fővezére, megkezdette hadi működését Magyarország ellen, tudatván ezt Magyarország és Erdély minden ajkú és rendű lakosaihoz intézett s november 13-án kelt szózatában, melyben azt mondotta, hogy a császári seregek nem ellenségként törnek be hazánkba, hanem csupán a pártütők megzabolázása végett. "Oltalom a híveknek, bocsánat a megtérőknek, végveszély a pártütőknek, — ez jelszavam", monda ezen hírhedett szózatában.

398 Pedig bizony nem Magyarország volt a pártütő, hanem a kamarilla. Szemben is találta magát egész Magyarországgal. Báró Vay Miklós erdélyi teljhatalmú kormánybiztos Marosvásárhely elvesztése folytán november 7-én érkezett átiratával

399 a népfölkelés elrendelésére kérte föl Bihar vármegyét, ezt el is rendelte november 7-én Bihar vármegye Bernáth József kormánybiztos útján,

400 ki október 30-án neveztetett ki népfölkelési kormánybiztosul.

401 A népfölkelés elrendelését november 11-i leirata szerint a honvédelmi bizottmány helyeslő tudomásul vette.

402 S bár Hodossy november 13-án a Királyhágón túli eseményekre tekintőleg újra felkérte a vármegyét az összes fegyveres erő kiállítására s egyszersmind arra, hogy mindenki, akinek fegyvere van, s ahhoz ért, rögtönítélő bíróság terhe alatt a Királyhágóra sietésre utasíttassák,

403 a nép fölkelést elrendelő végzés a vármegye által november 14-én, tekintettel arra, hogy annak több kára, mint haszna lenne, mert a népfölkelők elszántságot, mint családos emberek, nem visznek magukkal a harcba, tartásuk mégis sokba kerül, az idegen ajkúak fölfegyverzése pedig veszéllyel is járhat, s itthon is szükség van a védelemre, mégis 404 visszavonatott. Hanem a honvédelmi bizottmány a vármegye bizottmányi ülésének ezen határozatát november 16-án megsemmisítette, s elrendelte a népfölkelés kiállítását;

405 minek folytán a vármegye bizottmányi ülése, hogy mégis kibúvjon a rendelet végrehajtása alól, még aznapon újabb nemzetőri összeírást rendelt el, éspedig négy gyalog és egy lovas nemzetőri zászlóalj megalakítása végett; az 1. gyalogzászlóalj a központi és szalontai járásból lévén megalakítandó, Riczkó őrnagy parancsnoksága alatt Nagyvárad gyűlhellyel, a 2. zászlóalj a 8 Gyűjteménye (1849) 1:22. 9 Okmánytár: XXXII. 0 Bihar vm. jkv. 1848:4408. 1 Bihar vm. jkv. 1848:4217. 2 Okmánytár: XXXIII. 3 Bihar vm. jkv. 1848:4420. 4 Bihar vm. jkv. 1848:4435. 5 Bihar vm. jkv. 1848:4440.