Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

VII. A második bihari nemzetőrségi és a 27. honvédzászlóalj, a bihari lovas nemzetőrök. Nem bihari zászlóaljakban szolgált bihariak

Az egészségügyi személyzetet a zászlóalj mellé egy-egy hónapra, fölváltólag alkalmazta a vármegye. Alkalmazva voltak a többek között Guttman Józseffőorvos, Nagy Sándor és Biber alorvosok, Lestyán és Hügel László sebészek, mely utóbbi a hónap letelte után is ott maradt a táborban. Ezen nemeztőrségi zászlóaljból választotta meg a Torontál vármegye bizottmánya a biliéti kerületben szervezendő népfölkelés rendezésére kapitányul havi 60 frt díj mellett Pálinkás Jánost, ki mellé segédül szintén ezen nemzet őrségi zászlóaljból Jánosy Károly tiszteletbeli hadnagy rendeltetett ki. (Tehát nemzetőreinknél tiszteletbeli tiszti rangok is voltak.) A Gencsy Pál lovas nemzetőri őrnagy parancsnoksága alatti két század lovas nemzetőr pedig, melyből az első század érmellékiekből, a második pedig sárrétiekből állott, szeptember 26-án indult útnak; ennek a tisztikara a következőképp volt megalakítva. Az első században századosok voltak Krizsár Károly és Okolicsányi Károly; főhadnagyok: Lovassy Ferenc és Vidovics József; s alhadnagyok Draveczky Gyula, Draveczky Lajos, segédtiszt pedig Pircsy Antal; a második században pedig századosok valának Nadányi Károly és Bagossy József; főhadnagyok Csapó György és Bökönyi Károly; s alhadnagyok Olasz Menyhért és Nadányi József.

337 Marsó Imre szeptember 22-én őrnagyul

338 s mellé segédtisztül október 12-én hadnagyi ranggal Papp László neveztetett ki.

339 A most útnak indított nemzetőrökre vonatkozólag a szeptember 1-i bizottmányi gyűlésében kimondotta a vármegye, hogy azok, kik önkéntesen vállalkoztak nemzetőri szolgálatra, a harc befejeztéig, a sorsot húzottak pedig csak tíz hétig tartoznak szolgálni, azonban ezek nem, hanem csakis az önkéntesek kapják a már a 3437. sz. alatt hozott végzésben megállapitott 12 pengő kr.-nyi díjpótlékot, minek fedezésére ujabb 40.000 frt adó vettetett ki oly módon a vármegye összes lakosaira, hogy az a kivetés alapjául szolgáló összeírásba csúszható hibák kikerülése tekintetéből a jövő évi házadóhoz fog csatoltatni,

340 a pénzügyi év akkor november 1 -én kezdődvén. A Gencsy parancsnokság alatt indulandó két század lovas nemzetőr zászlóját elindulásuk napján a Kispiactéren szentelték föl. Sajátságos benyomást tett azon körülmény, hogy a kiindulandó nemzetőrök legnagyobb részint a volt konzervatívek korteseikből állottak, alig volt közöttük a volt liberális párt egy-két kortese föltalálható.

341 Gencsy őrnagy lovas nemzetőreivel, mint október 11-ről jelenté a vármegyének,

342 szeptember 30-án érkezett Aradra, s október 3-án Temesvár alá. Nagybecskerekre október 8-án érkeztek, éspedig az úton nyert szaporulat folytán 358 főnyi létszámmal. Útközben volt egy kis összeütközésük is. Katalinföldön állomásozásuk alatt jött hozzájuk a hír, hogy a rabló rácok október 6-án megrohanták Szárcsát. Nem gondolva semmit az út fáradalmival, egy perc alatt lóra termettek, s mentek a rablók ellen, de ezek jó korán megfutamodtak előlük, s visszahúzódtak Neusinára [Neuzina], fölégetvén maguk után a Temes hídját. Azonban a lovas nemzetőrség egy része Krizsár százados és Pérchy hadnagy vezetése alatt átúsztatott a Temesen, s innen is megfutamította őket, kik három halottat és 337 Bihar vm. jkv. 1848:4006. 338 Közlöny, 1848. okt. 10. (122. sz.) 339 Közlöny, 1848. okt. 14. (126. sz.) 340 Közlöny, 1848. szept. 9. (92. sz.) 341 Közlöny, 1848. okt. 4. (116. sz.) 342 Okmánytár: XXVII.