Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
IV. A képviselők megválasztása az első nemzetgyűlésre
IV. FEJEZET A képviselők megválasztása az első nemzetgyűlésre Alig hirdették meg [ki] a törvényhatóságok az utolsó pozsonyi országgyűlésen hozott örök emlékezetű törvényeket, az Alvidéken tornyosuló veszélyek már is oda kényszeríték az első független felelős minisztériumot, miszerint intézkedjék az új országgyűlés egybehívatása iránt, hogy a nemzet maga gondoskodjék védelméről. Az új országgyűlés össze is hívatott, július 2-ra, Budapestre. Ez volt az első nemzetgyűlés. Sürgősen kellett minden törvényhatóságnak, s így Bihar vármegyének is, az általános választáshoz szükséges előintézkedéseket megtennie. Igen rövid volt az idő az országgyűlés megnyitásáig. Bihar vármegyének tizenkét képviselőt engedett az 1848. évi V. törvénycikk, s ezen kívül még egyet Várad-Újvárosnak s Várad-Olaszinak. Bihar vármegye, mint már említem, a választókerületeket még május 2-i közgyűlésében megalkotá, létesítvén a máig is érintetlenül létező bárándi, berettyóújfalui, hosszúpályi, bihari, székelyhídi, margittai, élesdi, magyarcsékei, belényesi, tenkei, nagyszalontai és ugrai választókerületeket; a négy központi városból, miután a törvény csak VáradÚjvárosnak és Várad-Olaszinak adott képviselőküldhetési jogot, Várad-Váralja és VáradVelence a bihari kerülethez osztattak be, honnan csak az újabb időben, 1875-ben, az azon évi II. t.c. alapján csatoltattak vissza az időközben végbement egyesülés folytán Nagyvárad név alatt létező törvényhatósági joggal biró városhoz, mint választókerülethez. A központi választmány tagjaiul Újváros is, Olaszi is, 20 tagot választott, ez június 5-én Várad-Újváros tanácstermében ülést tartott, hol elnökül Tar Imre olaszi főbiró s jegyzőül Hoványi Lajos közakarattal megválasztatván, megalakíttatott az összeíró küldöttség, s az működését június 7-én az újvárosi tanácsteremben meg is kezdette. Ugyanezen napon választási határnapul június 24-ét tűzte ki a központi választmány. 142 A képviselő-választás Nagyváradon június 24-én meg is tartatott, s miként Zilahy Lajos a Pesti Hírlapnak megírá, Várad-Újváros és Várad-Olaszi képviselőjévé, 534 szavazattal az 54 szavazatot nyert Nagy József ellenében az ifjú, nagy tehetségű Szacsvay Imre választatott meg, kiről a Pesti Hirlap ekkor azt írta, hogy sok ismerettel bíró, határozott jellemű reformer s igen jeles szónok, ki a nemzetgyűlés egyik dísze leend, 143 s ki valóban később a ház egyik jegyzője lett, s mint ilyen szerkesztette a Függetlenségi nyilatkozatot, miért aztán, mint látni fogjuk, az 1849. évi október 24. napján vértanúi halált szenvedett. Bihar vármegyében a képviselő-választás június 26-án volt. A bárándi kerületben egyhangúlag Miskolczy Károly első alispánt választották meg képviselőül, 144 Közlöny, 1848. jún. 15. (7. sz.) Pesti Hirlap, 1848. jún. 30. (95. sz.) Közlöny, 1848. jún. 30. (21. sz.)
