Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
III. Bihar vármegye tisztikara s a mai Nagyvárad tisztviselői s elöljárói
III. FEJEZET Bihar vármegye tisztikara és a mai Nagyvárad tisztviselői s elöljárói A márciusi események hírére Tisza Lajos Bihar vármegyének főispáni helytartója — kit az 1848. előtti ellenzék annyira kárhoztatott, de kit Dus László már többször emiitett "Egy magyar nemes története" című cikksorozatában, melyben azon axiómából indul ki, hogy: "a nyilvános élet igazságát soha se ítéljétek meg a napsugarak tündöklő fényei között, hanem az alkonyatban, midőn az árnyékot is meg lehet látni s az alakot is jobban fel lehet ismerni" 84 , egészen más világításban tüntet föl, mint milyenben az egykorúak, kik bizonyára nem valának mentek [mentesek] az elfogultságtól, nézték őt 85 — belátván azt, hogy az új idők szelleme tarthatatlanná tette az ő exponált állását — március 18-án Gesztről keltezett levelében 86 arról értesíté Sántha György másodalispánt, hogy megromlott egészsége hosszasabb ideig nyugalmat és a gyógyszerekkel háborítlan élést igényelvén, orvosa rendeletéből [utasítására] darab ideig a megyének személyes kormányzásával felhagyni kényteleníttetik, s még a napokban Pestre családja körébe felmenni szándékozik, minek következtében hivatalosan felszólítja a nevezett alispánt a megyei közügyek vezetésére. I Ezen átirat, bár abban arra is felkéri a távozó főispáni helytartó Sántha György másodalispánt, hogy az őt minden előadandókról és történtekről Pestre körülményesen [részletesen] tudósítani szíveskedjék, nem tekinthető egyébnek "Isten hozzád"-nál, mellyel a főispáni helytartó búcsút vesz Bihar vármegyétől. S ez az önkénytes [önkéntes] visszavonulás jó hatással volt a közhangulatra; ez és az előbbi rendszer híveinek is csatlakozása az új eszmék zászlójához, eloszlatta azon élességet, mely Hontot kivéve, sehol sem volt a pártok között oly mérvben észlelhető, mint Bihar vármegyében. A múltakra való fátyolvetés kihatott a nemsokára megejtett általános tisztújításra is, amennyiben többen a volt konzervatívok közül, mint Sántha György, Gozmán János, Budaházy Ferenc sat [stb.], szintén megválasztattak. Tisza Lajost precarius [bizonytalan] helyzetéből, mely szerint névleg adminisztrátor volt, tényleg pedig nem, nemsokára megszabadította Szemere Bertalan belügyminiszternek egyik első, április 16-án kelt rendelete, 87 melynek első pontja szerint minden főispáni helytartó felmentetett hivatalától, s alig néhány nap múlva, április 20-án Biharban főispánná Beöthy Ödönt, a volt ellenzéknek bálványozott vezérét s pattogó szónokát nevezte ki Szemere, 88 kit a vármegye már március 27-i közgyűlésében kért a maga részére 84 Dus László, Szabadság, 1884. febr. 26 (47. sz.) (XIII. rész.) 85 Dus László, Szabadság, 1884. febr. 16., 17., 19-22., 24., 26-28., márc. 1., 2. 5. (39., 40-44., 46-52., 54. sz.) (VII-XVIII. rész.) 86 Okmánytár: II. 87 Okmánytár: VIII. 88 Pesti Hirlap, 1848. ápr. 26.
