Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

Okmánytár Bihar vármegye 1848-49-iki történelméhez

passusra induljon, s néhány nap alatt egy Bihar megyében Hatvani Imre eszközlése által alakulóban levő szabad önkénytes zászlóalj, mihelyt csak századonkint is kiindítható állapotba jő, azonnal szintúgy az említett állomásra induljon, miszerint a nemzetőrség szolgálati terhei a lehetségig megkönnyíttessenek; e percben azonban még Bihar megye hazafiúi lelkesedését saját határainak rabló csordáktóli megőrzésére s evégre a nemzetőrség mobilisatióját igénybe venni a kormány annál inkább kénytelen, mivel a rendes hadseregeknek összpontosítása a legsikeresebb mód a haza megmentése végetti harc szomorú kénytelenségének terheit minél gyorsabban elenyésztetni. Kelt Debrecenben, febr. 9-én, 1849. A honvédelmi bizottmány elnöke: Kossuth Lajos - Az eredeti Bihar vármegye levéltárában 233/49. irattári szám alatt. 1163 LXI. Az 1849. évi február 13-i törvény "a rögtönitélő hadi és polgári vegyes bíróságok (az úgynevezett vésztörvényszékek) felállítása, szerkezete, eljárása s ítélete alá tartozó tettek meghatározása tárgyában " 1. § A honvédelmi bizottmány felhatalmaztatik, hogy hadi munkálatok, táborozások vagy rendes katonai parancsnokságok működése helyén, s általában ott, ahol a körülmények megkívánnák, rögtönítélő hadi s polgári vegyes bíróságot alakíthasson. 2. § Ezen bíróság, mely az alább meghatározandó esetekben, úgy katonai, mint polgári egyének felett ítél, öt tagból fog állani. 3. § Az elnök lehet akár polgári, akár katonai egyén, a közbírák közül pedig kettő mindig polgári s kettő katonai egyén leend, kiket, az országgyűlési testület tagjainak kivételével, alkalmas egyénekből a honvédelmi bizottmány nevez, egyszersmind egyik vagy másik tagnak törvényes akadályozása esetére a bíróságnak helyettesítés által nyomban lehető kiegészítéséről, valamint a bírósági tagok illető napi díjairól is gondoskodik. 4. § Közvádlót, ki a vádlott ellen a közállomány nevében eljár, a honvédelmi bizottmány nevez. 5. § A 18 éven alóliak, őrültek és terhes asszonyok kivételével, ezen rögtönítélő bíróság ítélete alá tartozik sors- és nemkülönbség nélkül, a magyar haza polgárai és lakosai közül, legyen az polgári, egyházi vagy katonai egyén: a) Ki a magyar haza, annak polgári alkotmánya, független önállása s területi épsége ellen valósággal fegyvert fog, vagy másokat ily cselekvésre izgat. b) Ki az ellenséggel cimborál, annak szabad akaratból, tettleges kényszerítés nélkül, bármi szolgálatot tesz, kémül szolgál, eleséget, fegyvert, pénzt visz, zsoldosokat szerez, utat és ösvényt mutat, írott vagy szóbeli utasítással segedelmére van. c) Ki az ellenség rendeleteit, intézkedéseit s csábító felhívását ellenállhatlan kényszerítés közbejötte nélkül foganatba veszi terjesztgeti. d) Ki Magyarország katonáját s bármely más polgárát, úgyszintén bárminemű fegyvert, lőport s egyébb hadi szereket az ellenség kezébe szolgáltat. 1,63 Bihar vm.jkv. 1849:303. Ezen fontos törvény a "Közlöny"-ön kivül sehol nem lett, azért vettem föl ezen gyűjteményben. E munka nyomása alatt megjelent azonban Gelich Il-ik kötete, az közli ezen törvényt (354-359. I.). S bár így már annak közlése itt fölöslegessé vált, technikai okok nem engedek többé annak kihagyását.