Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
II. Beöthy Ödön
kormánypárti követeknek ellenzéki utasítás adatott. Azonban midőn a márciusi napok melege folytán a két párt kibékült; akkor, miként már előadtam, az örömittas vármegye egyik követét visszahívta, s március 27-én Beöthy Ödönt küldé föl az országgyűlés végére követnek. Ezen választásnál a nemesség összeolvadt a néppel és így Beöthy Ödön volt az első népképviselő. 45 Az országgyűlés végső napjaira fel is ment Pozsonyba, s április 8-án azon indítványt terjesztette elő, mely el is fogadtatott, hogy a nemzet ásassa fel s dísszel temettesse el a Martinovics és társai hamvait. 46 Az első felelős és független minisztérium, miként mindjárt látni fogjuk, Beöthy Ödönt nevezte ki Bihar vármegye főispánjává. Jobb választást nem is lehetett volna. Beöthy Ödönt tehát az első nemzetgyűlés a felsőházban találta. Mindjárt a felsőház első ülésében, 1848. július 5-én azon indítványt terjesztette elő, hogy a minisztérium kéressék föl a felsőház átalakítása iránt a kor igényeinek megfelelő javaslat készítésére, mely indítvány július 8-án majdnem egyhangúlag el is fogadtatott. Ugyancsak az Újházi László s az ő indítványára fogadtatott el még az első ülésben, hogy ezután magát a felsőház ne méltóságosolja, hanem "tisztelt felsőház" megszólítással éljen. 47 A nehéz napok beálltától fogva igen keveset volt Beöthy Ödön Bihar vármegyében. Már azokat megelőzőleg is huzamosb ideig volt Zarándban, ő lévén másodelnökkép[p]en Wesselényi Miklós mint elnök mellé e kapcsolt Részek visszacsatolására kiküldött királyi biztosságba kinevezve. 48 Zarándba május 15-én érkezett meg, a visszacsatolás kersztülvitelére népgyűlést hirdetett, a visszacsatolás ünnepélyes kimondása után a vármegye tisztikarát, törvénykezését s egész politikai adminisztrációját magyarországi modor szerint rendezte; ez alkalommal a népnek a szabadságról román nyelven beszédet tartott, azt a már mutatkozó kihágásoktól eltiltotta, s a rend biztosítása céljából a nemzetőrség fölállítását rendelte. 49 Az alvidéki lázongások kitörése után augusztus 26-án a táborba küldötte a kormány Beöthy Ödönt, Bács[-Bodrog], Torontál és Csanád vármegyékbe s az ezekben levő szabad királyi városokba a leköszönt Szentkirályi Móric helyébe teljhatalmú kormánybiztosul, 50 s őt ezen minőségében az országgyűlés mindkét háza megerősíté szeptember 4-i ülésében. 51 Ezt Beöthy Ödön elfogadta, míg a részére Kossuth által az 1848. év [további] folyamában két ízben fölajánlott közlekedési tárcát mindkétszer visszautasította. Nem ambicionálta a miniszteri tárcát. Egyedül a magánélet volt az, mely után sóvárgott, miként Vukovicshoz intézett egyik, Brassóból az 1849. évi május 17-ikéről intézett levelében maga írá. 52 A kormánybiztosságban, mint hajdan maga is katona, ő eszközölte Bechtold letétetését, 52 segélyére lön az egy időben az ottani seregek feletti parancsnokságot átvett Mészárosnak, előkészületei megtételében. 54 Ezen minőségében vezette november végén a szerbekkel a 44 Horváth Mihály (1868) 2: 147. 45 Csengery Antal (1870) 2: 40. 46 Pesti Hirlap 1848. ápr. 11. 47 Közlöny, 1848. júl. 6., 9. (27.és 30. sz.) — Pap Dénes (1866) 1:10., 32-35. 48 Okmánytár: IX. 4V Baternay Imre: A Zaránd vármegyei oláh lázadás (¡848. évi Martius 15-től 1849 Június végéig terjedő idő rövid történeti vázlata). Történelmi Lapok 3 (1876), 517. (1. rész.) 50 Okmánytár: XXIII. 51 Közlöny, 1848. szept. 6., 7. (89. 90. sz. — Pap Dénes (1866) 2: 155-163. 52 Abafl Lajos: Vukovics Sebő levelezéséből. Hazánk 3: 333-344.; a hivatkozott levelek: 336., 339-341. (1885) 53 Vetter Antal: Az 1848-49-iki szerb támadás. Hazánk 4: 534-550., 703-712. (1885) hivatkozás: 705. 54 Horváth Mihály (1871-1872) 1: 361. (1871) —Ezen alkudozásokra vonatkozó négy levelet közölt a Hazánk V.
