Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
Okmánytár Bihar vármegye 1848-49-iki történelméhez
szavakban tört ki: "Éljen az első magyar ember, a király!" Ezen óhajtást a jelszóul elfogadott "testvériség és béke" igéinek megtestesítése követé. Leraktuk a fegyvert, mellyel hosszas pártküzdelmeinket átharcolánk, és felejtését ígértük a borús múltnak, hogy egy szebb jövendő készítésében mindnyájan együtt munkálkodhassunk. Testvérekké válván a kibékülés által, a nemzet óhajtásainak azon pontjait, melyeket Pest város az országgyűléshez intézendő kérelmezésként aláírt, a nagyváradi népgyűlés egy szívvel-lélekkel, saját óhajtásainak vallotta. Az érdeklett pontok a következők: 1. Sajtószabadság az előző vizsgálat eltörlésével. 2. Felelős kormány Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlés Pesten. 4. Törvényelőtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet, egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bank. 10. Katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Egyesülés Erdéllyel. A nemzet kívánatainak fölemlített pontjaihoz még azon óhajtás is csatoltatott, hogy "az első magyar ember a király" minden évnek egy részét Buda-Pesten, az ország szívében töltse el. Ezen előzmények után szükségesnek találta a nagyváradi népgyűlés, hogy a Bihar megyei összes nemesség az érdeklett pontok elfogadása által, hűségét a fejedelemhez, simulását a kor igényeihez s rokonszenvét az adózó néphez minél elébb nyilvánítsa, és nyomatékos súlyt adjon a közkívánatnak; Reviczky Menyhért pedig lépjen le a követi pályáról, melyre a nép bizodalma Beöthy Ödönt, az észben tehetségdús és hazafiságban rendíthetlen polgárt karolta föl. E célok elérése végett, másodalispán Sántha György, a közóhajtáshoz képest folyó hó 27-ikére megyei közgyűlést fog hirdetni, Reviczky Menyhértet pedig a követségrőli lemondásra azonnal fölszólítani. A szabadság megőrzése s a személy- és vagyonbiztosság fönntartása az összes polgárságnak állván érdekében: a sorkatonaság szolgálata igénybe nem vétetett. A közbéke és rend személy- és vagyonbiztosság feletti ügyelet tekintetéből polgári őrsereg felállítása határoztatott: fővezérül közakarattal Beöthy Ödön választatván el. Az elválasztott fővezér ünnepélyesen megesküvék, hogy a szabadságot és rendet, személy- és vagyonbátorságot életével és vérével is kész leszen védelmezni. A polgárok pedig engedelmességet ígértének. A testvéri egyesülés, a hazafiúi magasztos lelkesülés megragadó pillanatai közöl legyen fölemlítve e helyen egy lélekre ható szép jelenet. A haza szolgálatában megőszült Beöthy Ödön karjára, N.[Nagy]-Várad elnöke Bende Péter, a nép örömkiáltásainak kíséretében nemzeti szalagot tűzvén, későbben királyi tanácsos Szlávy László másodalispán Sántha Györgyöt ezen példa követésére felszólította, és lelkesedése hevében, a nemzeti szalagot örömkönnyek között fel is tűzte, a nép pedig annak viselését közakarattal elhatározta. Jeléül az egyetértésnek, mellyel az érdeklett határozatok alkottattak, a megye és városok házainál immár nemzeti színű zászlók lobognak, és ezen gyönyörű népgyűlés megünnepléséül Nagyvárad ki fog világíttatni. Kelt Nagyváradon, 1848-ik év március 20-án A nagyváradi népgyűlés megbízásából:
