Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

II. Beöthy Ödön

vegyes házasságok kérdésében kibocsájtott pásztori levél miatt. Beöthy Ödön hevesen megtámadta Bihar vármegye termében a püspök eljárását, s e tárgyban magával a püspökkel is levelezésbe jött. Ezen levelek közététettek nemcsak a bel-, hanem a külföldi lapokban is,

30 utoljára azokat Halász József ösmertette a Bihar 1874. évi folyamában. A klérust ezen eljárása által nagyon felingerelte Beöthy Ödön maga ellen, minek következménye az lön, hogy az szövetkezve a Tisza-párttal, megbuktatta Beöthy Ödönt az 1839-i általános követválasztáskor, minek Bécsben, mint Jászai naplójában írja,

31 nagyon megörültek. Ezen bukásának körülményeit maga lerajzolta egyik országgyűlési beszédében.

32 Pár hónap múlva azonban Bihar vármegye visszahívta a június 2-ára összehívott országgyűlésre felküldött követét, s annak helyébe augusztus 1-én Beöthy Ödönt választá meg egyhangúlag.

33 Ezen országgyűlésen ismét ott küzdött ő az elsők sorában a lelkiösmereti szabadságért, s egyike volt azon jeleseknek, kik a büntető s javító rendszer kidolgozására országos választmányul kiküldettek,

34 s kiknek munkájuk [munkája] az 1843. évi büntető javaslatban Magyarország részére a tudományos világ elösmerését szerezte meg. Midőn hazatért ezen országgyűlésről, a vármegye elhatározta, hogy arcképét gyűlésterme számára lefesteti. Ő azonban ezt nem fogadta el. "A jutalmak legdicsőbbike az — írja a vármegyéhez e tárgyban intézett levelében —, amit hazafiak adnak, mert ezt nem egyesek önkénye veti kegyelemként az ezért sóvárgónak, mert ezt szabad férfiak szabad akaratja adja, s nemzet szenteli naggyá. De éppen, mivel ez a jutalmak legdicsőbbike, azért tárgyai is csak dicsők lehetnek. Hol a szigorú kötelesség végződik, ott van kezdete az erényszülte érdemnek. Mi marad ennek, ha amaz nyeri már el azt a pályadíjat, mely csak a küzdés edzette erényt, csak a kötelességen túl- és felülemelkedő áldozatokat illetheti? Fenn és magasan kell a nemzeti jutalom dicső koszorújának függeni, hogy csak fáradság, küzdés, legelszántabb, feszültebb törekvés érhesse azt el. Becsét veszti, ha a mindennapi pályán haladók is kényelmesen juthatnak ahoz."

35 Beöthy Ödön, kit már 1828-ban is alispánnak kiáltott ki a nemesség, de ekkor ezt a kinem-jelölés által megakadályozta az akkori főispán, s kit már 1832-ben a nagybáródi kerület főkapitányává választottak meg, az 1841. évi május 10-én egyhangúlag alispánná választatott. Még ekkor fölfogadta, hogy hódolva az alkotmányosság követelményeinek, ez a nap három év múlva nem fogja találni az alispáni széken.

36 Beöthy Ödön alispáni kormányzata, bár közte és Tisza Lajos főispáni helytartó között Zsugovics István főorvosul kineveztetése miatt mindjárt kitört a viszály, a vármegye történelmének egyik fénypontját képezi. A közigazgatást élénkké és jótékonnyá, a törvénykezést gyorssá és részrehaj latlanná tette. Fejlesztette a községi életet, takarékmagtárakat állított fel, s a fatenyésztést terjesztette. A jobbágytelki nemesek j0 Szöllősi Károly: Beöthy Ödön levélváltása a vegyes házasságok ügyében, Hazánk 1:275-281. (1884) 31 Jászai Pál naplója (15., bef. közi), Irodalomtörténeti Közlemények, 1897. 362-368., hivatkozás 364. 32 Toldy Ferenc (1864) 1: 111. 33 Kerékgyártó Árpád (1874) 6. 34 1840. éviX. t. c. 2. §. 35 Csengery Antal (1870) 2: 33-34. 36 Dus László: Egy magyar nemes története. Szabadság, 1884. febr. 13. ( 36. sz.) [IV. rész.] — E cikksorozat IXX. része a lap következő számaiban jelent meg: 1884. febr. 6-9., 13., 15-17., 19-22., 24., 26-28., márc. 1-3., 5., 12. (30-33., 36-44., 46-52., 54., 60. sz.) A föltételezés szerint a IX. rész a febr. 20-i (42.) számban jelent meg, ám ez az Országos Széchényi Könyvtár-beli példány mikrofilmjéiöl hiányzik. — R. J.