Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
II. Beöthy Ödön
II. FEJEZET Beöthy Ödön Mielőtt továbbmennék elbeszélésem folyamában, szükségesnek látom Beöthy Ödön életrajzával megismertetni olvasóimat. Ha visszatekintünk a harmincas és negyvenes évekre, a nemzeti átalakulás ezen dicső korára, azok között, kik a szabadelvűség s a haladás eszméiért legelső sorban küzdöttek, ottan látjuk Beöthy Ödönt, kit szorosabb értelemben csak Bihar vármegye mondhatott magának, de kit a haza tisztelettel övezett körül, s kitől legjobban rettegtek a konzervatívek. Beöthy Ödön kedvező anyagi helyzete s előkelő származása dacára is kizárólag maga tette magát azzá, mivé lett: megyéje és hazája büszkeségévé. Mert mielőtt még az iskolákat bevégezhette volna, huszárnak csapott föl, s a harctéren és a helyőrségeken vesztegette el legdrágább idejét, ifjú kornak tanulásra legalkalmasabb nyolc esztendejét. S csak midőn a katonaságot odahagyta, adta magát egész lélekkel a tanulmányokra. Ekkor azonban már koránál és állásánál fogva is csak az önképzéshez folyamodhatott, amivel magasra kiküzdette magát a mindennapiság köréből, bár teljesen nem hozhatta is helyre a nyolc év mulasztásait, s nem képezhette ki magát államférfivá. Különösen a nyelveket, a történelmet s a politikai tudományokat tanulmányozta, s ily úton rövid hat év alatt oly képzettséget szerzett, hogy már harmincéves korában Bihar vármegye táblabírájává választotta meg. Beöthy Ödön ugyanis az 1796. évi december 5-én született Nagyváradon. Atyja Beöthy László, Bihar vármegyének 1804-i híres alispánja, s anyja Husztinger Janka volt, ki a Beöthy Ödön keresztelési anyakönyvi bejegyzésnél tévesen Hutzerin Joannának van beírva, s keresztszülei Edelspacher Miklós kanonok és Száraz Teréz, férjezett Mihályi Istvánné voltak. 23 (Ő tulajdonképpen Beöthy Jenő volna, amennyiben Eugeniusnak kereszteltetett, s ez magyarul Jenőnek felel meg. Sokan azonban Ödönnek magyarosították az Eugen nevet, ami pedig az Edmund magyar fordítása. De miután maga Beöthy Ödön is mindig az Ödön nevet használta, s ez a név ment át a történelembe is, nem látom indokoltnak azt, hogy — mint némelyek teszik — Beöthy Jenőnek nevezzem őt.) Katonává tizenhat éves korában lett. 1812-től 1820-ig katonáskodott, előbb a Chiemayerhuszárezredben a muszkák ellen, aztán mint hadnagy és főhadnagy egyik könnyű lovas ezredben Napóleon ellen; részt vett a lipcsei s a többi csatákban is. Táblabíróvá pedig 1826-ban választatott meg. Ettől fogva az ő élettörténete Bihar vármegye története. A Bihar vármegyei szabadelvű 23 Nagy Iván (1863) 2:4. — A Vasárnapi Újság 1868. év 26. számában s a sirkövön is december 3-a van felemlítve a Beöthy Ödön születése napjául, [-á-r-: Beöthy Ödön (1796-1854). Vasárnapi Újság, 1868. jún. 28.; 305-306.] De ez tévedés, mert mint Palotay László plébános úr szívességéből magából a keresztelési anyakönyvből meggyőződtem, Beöthy Ödön csakugyan december 5-én született, s 6-án kereszteltetett meg Molnár Ferenc plébános által Eugénius Joannes névre.
