Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIV. Adományozások a haza oltárára Bihar vármegyéből. A pénzügyi állapotok

engedélyezett 16 millión felül az 1849. évre még 45 millió erejéig hatalmaztatik vala föl kölcsönt venni vagy kamattalan papírpénzt kibocsájtani, mely összegek az 1852. évtől fogva 3 millió forinttal lettek volna évenként törlesztendők.

956 Bizony ez nem kis mérvű megadóztatást rovott volna a polgárságra, tessék bárkinek utána számítani. Kossuth javasolta tehát nálunk először a birtokváltozásokra a százalékot [„átírási illeték"], a váltókra s kártyákra a bélyeget, azonkívül a pálinka-, az italmérési s a dohányárulási adót, melyek közül nem egy magasabb lett volna már akkor, mint aminő a mai adózás. Szolgálatot véltem teljesíteni ezen adójavaslatok megösmertetésük [megismertetése] által, mert ezeket még a hivatalos lap sem közölte, s Horváth is csak tizenöt sorban emlékezik meg nagy munkájában azokról.

957 Ezen javaslatok közül elsősorban a hitelműveletekre vonatkozó 2 törvényjavaslatot tárgyalta a képviselőház, s azokat az osztályok központi bizotságának véleménye ellenére, melynek előadója Lónyay Menyhért volt, az augusztus 24-i és 26-i ülésben elfogadta, fölhatalmazván a kormányt a kért 61 milliónyi hitel realizálására, mihez augusztus 29-én a felsőház is hozzájárult.

958 A pénzügyi javaslatokat a képviselőház augusztus 28-i ülésében kezdette el tárgyalni, ezen ülésben s a másnapiban elfogadta alig valami változtatással Kossuth előterjesztésének első részét, s ugyancsak az augusztus 29-i ülésben "az adótartozások és folyó adó behajtásáról" szóló törvényjavaslatot;

959 az augusztus 30-i ülésben az 1848. év második felére vonatkozó költségelőirányzatnak a bevételekre vonatkozó részét; az azon évi november és december hóra kivetendő adóról szóló törvényjavaslatot; s hon eddigi adómentes osztályainak félévi adójukra [adójára] szóló törvényjavaslat mellőzésével némi módosítással, melyek közül fölemlítem a civillistának is Bezerédj István indtiványára történt jövedelmi adó alá vételét, „a rendkívüli jövedelmi adóról" szóló törvényjavaslatot,

960 az augusztus 31-i ülésben, „a rendkívüli pálinka adóról" s "az ország eddig Erdélynek nevezett részének adójáról" szóló törvényjavaslatot, az előbbit lényeges módosításokkal, szóló törvényjavaslatot s az 1848. év második felére vonatkozó költségelőirányzat bevételi rovatának a miniszerelnökségre vonatkozó részét,

961 s a szeptember 1-i ülésben ugyanannak a külügy-, belügy-, pénzügy-, közmunka-, ipar- és kereskedelmi s vallás és közoktatásügyi minisztériumokra vonatkozó részét.

962 Ezzel megszakadtak a pénzügyi javaslatokra vonatkozó tanácskozások, s még az elfogadott javaslatok sem tétettek át hozzájárulás végett a felsőházhoz; a nemzetgyűlés a horvát zavarokkal s közjogi kérdésekkel és a fenyegető veszélyek ellenében a honvédelemmel volt kénytelen foglalkozni. Kossuth aztán mint a honvédelmi bizottmány elnöke a képviselőháznak csak november 23-i ülésében terjesztette újra be az adókivetésre és -behajtásra vonatkozó újabb 6 Kossuth Hírlapja, 1848. szept. 13. ( 64. sz.) 7 Horváth Mihály (1871-1872) 1:309. (1871) 8 Közlöny, 1848. aug. 26., 28. 31. (78., 80. és 83. sz.) 9 Közlöny, 1848. aug. 30., 31. (82. és 83. sz.) ° Közlöny, 1848. szept. 1. (84. sz.) ' Közlöny, 1848. szept. 2. (85. sz.) 2 Közlöny, 1848. szept. 3. (86. sz.)