Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XIII. Az itthon maradtak s a társadalmi élet
világiul Hajka Demeter aradi polgármester, jegyzőkül Pap János belényesi esperes és Popa György ügyvéd választattak meg. A zsinat tagjai 48-an voltak; 2 / 3-a a polgári s V 3-a a világi rendből. Biharból ottan voltak: Boczkó Athanáz, Popovics József s Rácz Ferenc esperesek, Papp János, Bika Simon, Bogye János és Nettyő Gábor esperesi helyettesek, Boros István ügyvéd, Boczok Márton, Fónay György, Fericsán Mihály, Lázár Tivadar ügyvéd s a nagyváradi szentszék jegyzője, Mág Manó, Pável Péter ügyvéd, Sztupa Mihály, Vid Mózes, Zsiga Miklós nagyváradi elemi iskolai igazgató, Ivánovics János szolgabiró, Poynár János és Koszta Demeter nagyváradi városi tanácsos. Az első ülésből a zsinat a magyar kormánynak bizalmat szavazott s vikáriusul Kirileszku János talpasi lelkész és szentszéki ülnök választatott el szavazattöbbséggel; kimondotta továbbá a zsinat elvül, hogy a püspök választásának s előmozdításának [elmozdításának!] joga a zsinatot illesse; szabályozta a püspök jogkörét s a consistorium működését, kimondván, hogy a consistorium az elnökön kívül négy egyházi és két világi tagból álljon. A lelkészi minőség, a parochiák s az iskolák rendezésök [rendezése] a húsvét utáni ülésre hagyatott, 843 ezek aztán áprilisban csakugyan el is intéztettek. Vessünk egy pár tekintetet az iskolai életre is. 844 Nagyváradon 1848-49-ben az akadémia állott két bölcsészeti és két jogi osztályból, a r. kat. gimnázium pedig hat osztályból. Az akadémiában főigazgató Fabry Ignác és aligazgató Osváld Ferenc, a gimnáziumban igazgató Izidor Antal volt. Hitszónokul, mint már emiitettem, Lázár Miklós volt kinevezve, de ö már állását a közbejött események miatt el sem foglalhatta. Az ő távollétében helyettes hitszónokul Kádas Rudolf kéretett föl. Tanárok voltak: a) jogi szakban: Földi János, Hoványi Lajos, Turcsányi Vince és Kudelka József; b) a bölcsészeti szakban: Krausz G. László, Kádas Rudolf, Mikussay János, Kovács Márk és Vass Tóbiás, mely utóbbinak helyébe az 1848. évi október 2-án Soltész Dániel szegedi képezdei tanitó neveztetett ki, de tanszékét ez sem foglalta el; c) a gimnáziumban az 184 7 / 8-iki tanévben: Vidosich Ede hitszónok, a 6. osztály tanára, Fabó Jenő az 5., Vavró Mihály a 4., Fekete Gábor a 3., Panyik Ernő a 2. s Hollóssy Boldizsár az 1-ső osztályé; s az 184%-iki tanévben Izidor Antal igazgató a 6. Fabó Jenő az 5., Szentpétery T. Károly a 4., Bossányi Sándor a 3., Vavró Mihály a 2. s Fekete Gábor az 1. osztályé. Vidosich Ede és Panyik Ernő ezen tanévben nem tanárkodtak, mindkettő elment a honvédsereghez, amaz az 1849. évi január 23-án Mészáros által a magyar hadsereg ideiglenes föhadilelkészének s a hadlelkészi osztály főnökének neveztetett ki, 845 emez pedig később honvédtisztté lön. Az akadémiában az 184 7 / 8-iki tanév már májusban befejeztetett, az 184%-iki pedig meg sem nyittatott, bebizonyult mostan is, hogy inter arma silent musae [fegyverek közt hallgatnak a múzsák]. Az academicusok [hallgatók] legnagyobb részök [része] elment a hazát védeni. Létszámuk az 184%-iki tanévben 219 volt. A gimnáziumi tanulók létszámuk [létszáma] is, mely az 184 7 / 8-iki tanévben 327 volt, nagyon megfogyott az 184%-iki tanévben, leapadt 94-re; a 6-ik osztályban csak 12 tanuló volt, az 5-ikben 10, a 4-ikben 11, a 3-ikban 11, a 2-ikban 24 s az 1-sőben 26 tanuló volt. Nem egy elment ezek közül is honvédnek, s a háború veszélye miatt a vidéki tanulók Közlöny, 1849. ápr. 14. (79. sz.) s Lázár Tivadar szíves közlése után. 844 A n.-váradi academiára és a r. cath. gymnasiumra vonatkozó adatokat Csépi) Péter tanár volt szives rendelkezésemre bocsájtani. 845 Közlöny, 1849. jan. 24. (9. sz.)
