Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XIII. Az itthon maradtak s a társadalmi élet
Bihar vármegye görög nem egyesült lakosai akkor is az aradi román püspökséghez tartoztak, püspökük Rácz Gerasim volt. Nagyváradi kerületi esperes Boczkó Athanáz várad-újvárosi lelkész volt, pestesi Popovics József, belényesi Rácz Ferenc, beéli kerületi esperes-helyettes Bika Simon, meziádi Papp János, papmezői Bogye János s laksági Netyő Gábor várad-velencei lelkész volt. A nagyváradi szentszék elnöke Papp János vala; egyházi rendes ülnökei Popovics József, Bika Simon, Netyő Gábor és Popovics Zachariás kisházai lelkész; világi ülnökei Boros István és Fónay György; jegyzője Lázár Tivadar; ügyésze Pável Péter; tiszteletbeli egyházi ülnökei Rácz Demeter peterdi, Szerb Damaszkin olcsai s Papp Mihály gyigyiseni lelkész; tiszteletbeli világi ülnökei Sztupa Mihály és Zsiga Miklós, s pénztárnoka szintén Sztupa Mihály. 801 Az ev. reformált [református] egyházhoz tartozóknak Bihar vármegyében mind akkor, mind ma négy egyházmegyéjük volt, csakhogy ezeknek akkoron egyházvidék volt a nevük, ú.m.: a bihari, a debreceni, az érmelléki és a nagyszalontai egyházvidék. Tiszántúli szuperintendens Szoboszlai Pap István debreceni lelkész volt, s egyházkerületi főgondnok Vay Miklós báró. A bihari egyházvidéknek esperese a nyugalomba lépett Zilahi József után a már emiitett Nagy István kisszántói lelkész volt; segédgondnoka Hodossy Miklós; egyházi ülnökei Papp István püspöki, Szemes János ártándi, Szokolay József bihari és Varga János m.-keresztesi [mezőkeresztesi] lelkész, az ötödik a jegyzőkönyvek elveszésök [elvesztése] miatt nem volt kipuhatolható; világi ülnökei pedig Bende Péter, Csapó Lajos, Dobozy Lajos, Ercsey Zsigmond és Szilágyi Lajos voltak; jegyzője Könyves János kismariai [kismarjai] és Ember Károly furtai lelkészek, s pénztárnoka Nagy János szentjánosi lelkész; várad-olaszi ref. lelkész pedig Zilahy József s várad-újvárosi Komáromy Lajos. 802 A debreceni egyházvidék esperese Soltész József derecskéi lelkész volt; segédgondnoka érkeserüi Fráter Mihály; egyházi tanácsbirái Márton József debreceni, Fésűs András debreceni, Füredy Mihály berettyóújfalui, Budai Antal kabai; K. [Könyves] Tóth Mihály debreceni lelkész; világi tanácsbirái Nadányi Lajos, Fényes Lajos, Miskolczy Károly, tóti Poroszlay Fridrik és Bernáth Lajos voltak; jegyzője Budai Antal, s pénztárnoka K. Tóth Mihály. 803 Az érmelléki egyházvidék esperese Kuthy Sándor asszonyvásári lelkész volt; segédgondnoka Sombory Imre; egyházi rendes tanácsbirái Szántó Dániel h.-k.-szentimrei [hegyközszentimrei], Vásárhelyi Dániel [ér]mihályfalvai, Lukács Mihály diószegi, Csécsi Nagy József érkeserüi s Ungi Márton diószegi lelkész voltak; egyházi helyettes tanácsbirái Végh Sándor ottományi s utóbb értúrkevei, Simon Benő csokalyi és Fazikas István albisi lelkész; világi tanácsbirái Fényes Károly, Csanády Ferenc, Bernáth József, Dobozy Mihály és Kun Gergely gróf; jegyzője Ungi Márton. 804 A nagyszalontai egyházvidék esperese Balogh Péter nagyszalontai lelkész volt, segédgondnoka borosjenői Tisza Lajos; egyházi tanácsbirái Kuthi Ferenc feketegyarmati, Veres Ferenc sarkadi, Soltész János ugrai s Nagy József szalontai lelkész, az utóbbi egyszersmind főjegyző is lévén; világi rendes tanácsbirái: Fábián Gábor, Sárváry Jakab, Sisáry Lajos és Kölcsey Péter; ad hoc [eseti] világi tanácsbirái: Birizdó József és Károlyi Sámuel; aljegyzője pedig Szabó József geszti lelkész volt. 805 801 Lázár Tivadar szíves közlése után. 80 Az 1848. évi március 20-iki és június 28-iki közgyűlések jegyzőkönyveik s Könyves János kismarjai lelkész szíves közlése után. 803 László János levéltárnok s egyházmegyei tanácsbiró szíves közlése [közlése] után. 804 Szőke János esperes és Nagy István levéltárnok szives közléseik után. 805 Széli Kálmán esperes szíves közlése után.
