Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XIII. Az itthon maradtak s a társadalmi élet
voltak: Knapp András szalacsi, Turay Pál vaskohi, Harcsarik György szőllösi s Huzly Károly endrődi plébános, továbbá Erdélyi József, az elaggott papok intézetének főnöke és Márton István főtanodai tanár. Szentjobbi apát Hám János szatmári püspök volt; nagyvárad-hegyfoki prépost Richter Alajos, a praemonstráti szerzetes kanonokok rendének praelátusa. A szentszék tagjai voltak Biharból Braun József várad-olaszi plébános, Exner alias Gyulafi Ádám püspöki főtanodai tanár, Madár István bélfenyéri plébános, Balázs János, az olaszi apácaintézet káplánja, Salamon András várad-újvárosi plébános, Esztegár János papnöveldéi aligazgató, Rácsek János főtanodai tanár, Kovács József várad-velencei, Gyitkay Imre érkeserüi, Verbotay Márton derecskéi plébános, Sicze Ferenc irodaigazgató, Zimmermann Károly belényesi, Hamvay Károly beéli, Bemer Pál báró tenkei plébános, Vass Imre gr. s Paulovics Imre szentszéki jegyző. Főtanodai tanárok voltak: a már emiitett Márton István, Exner Ádám és Rácsek János. Körösi kerületi alesperes volt Salamon András s helyettes alesperes Kovács József, kikről már fenntebb megemlékeztem; váradolaszi alesperes a már szintén emiitett Braun József; berettyói kerületi alesperes Lengyel József bihari, s helyettes alesperes Deák János margittai plébános; érmelléki kerületi alesperes Domby Márton székelyhídi s helyettes alesperes Lengyel Antal diószegi; sárréti kerületi alesperes Király Antal bárándi s helyettes alesperes Bayer György furtai plébános; fekete-körösi kerületi alesperes Bemer Pál báró s helyettes alesperes Madár István, belényesi kerületi alesperes Zimmermann Károly belényesi s helyettes alesperes Neiszer János rézbányai plébános. Püspöki szemináriumi igazgató Czambert János volt. A kapucinus atyák nagyváradi kolostorának főnöke Füle Pál s helyettes főnöke Müller Lajos, s az irgalmas szerzet kolostorának főnöke Bednárik Angyal, az Orsolya-apáca szüzek előljárónője mater Stefana s várbeli káplán Frint Mihály vala. 799 Görög katolikus püspök a már szintén emiitett Erdélyi Vazul volt; a görög katolikus káptalan tagjai a következők voltak: nagyprépost Cornély János volt, s ennek az 1848. évi szeptember 3-án történt halála után Borbola Miklós; olvasó kanonok és székesegyházi főesperes Pák János, éneklő kanonok Dobra Sándor, őrkanonok s berettyói főespers Alexi János, iskolai kanonok s körösi főesperes Papp-Szilágyi József; az irodai kanonokság üresedésben volt. Címzetes kanonokok voltak: Szilágyi Simon várad-olaszi plébános s Aáron Tódor a román nyelv tolmácsa. A görög katolikus szentszék tagjai voltak Biharból: Sorbán Mihály várad-olaszi román plébános, ki az 1848. évi szeptember 28-án meghalt Szilágyi Simonnak lett utóda; továbbá Papp-Dállyay Péter pocsaji, Bozontay János bedői, Vulcán Miklós nagylétai, Páskutz Péter várad-újvárosi, Vláss Tódor hidasteleki plébános, Papp János szemináriumi aligazgató, Nyisztor Vazul vasadi, Kovács György érselindi, Gojdics János várad-olaszi ruthén plébános, Vancsa János püspökségi titkár, Pappfalvai András belényesi s Papp-Moys Sándor beéli plébános. A praeparandia igazgatója PappSzilágyi József s tanárai Papp János és Vancsa János valának. A nagyváradi alesperesi kerület alesperese a már emiitett Páskutz Péter volt, a gyiresié a szintén emiitett Bozontay János, a farnosi és lunkai üresedésben volt, a belényesi alesperesi kerület alesperese Pappfalvay András, a gyiresié Vláss Tódor volt, kikről már fentebb szintén volt szó; a sebes-körösié Pallady Miklós kisbáródi plébános, a lakságié Kőváry Gergely, a nagylétaié Vulcán Miklós s a vasadié Kovács György volt, kikről már hasonlólag megemlékeztem. 800 99 Az 1847-ik évi névkönyvből s az 1851-ik évi schematismusból combinative öszszeállitva. Az 1847-ik évi névkönyv magyar nyelven adatott ki. 800 Az 1851. évi schematismusból combinative öszszeállitva.
