Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XI. További honvédelmi intézkedések. A szabad csapatok s az önkéntes örhad, illetve a 123. zászlóalj, az I. honvéd-vadász ezred; a vöröstoronyi vadászzászlóalj

XI. FEJEZET További honvédelmi intézkedések. A szabadcsapatok s az önkéntes őrhad, illetve a 123. zászlóalj, az 1. honvéd-vadász ezred, a vöröstoronyi vadászzászlóalj A honvédelmi bizottmány mind az 1848. év végén, mind az 1849. év elején lázas eréllyel siettette az ország véderejének lehető kifejtését. Hogy a folyvást szaporodó zászlóaljak és tartalékosztályok megalakításukra [megalakítására] kellő fölügyeletet lehessen gyakorolni, az országot nyolc hadmegyére osztotta föl, mindegyiknek élére fölügyelőül s főparancsnokul egy-egy törzstisztet állítván, kiknek kötelességük volt a parancsnokságuk alatti területen alakuló zászlóaljakat körutazásilag folytonos figyelem alatt tartani. Bihar vármegye a 6. hadmegyébe osztatott be, melynek parancsnokául Debrecen székhellyel Földváry Lajos alezredes neveztetett ki.

657 Ezen hadmegyei főparancsnokságok működésüket december 1-én kezdették meg,

658 e naptól fogva a honvédzászlóaljak hozzájuk köteleztetvén intézni minden jelentésöket. Ezen intézkedés decentralisztikus irányzatú volt, mit nem lehet helyeselni, mert ha másnak nem is, de a véderő szervezésének centralisztikusnak kell lenni. Okozott is ezen intézkedés nem egy zavart. Midőn Erdély elveszett, az ottani 8. hadmegye egyesíttetett a 6. hadmegyével, s az így egyesített hadmegye főparancsnokául Nagyvárad székhellyel az eddigi 8. hadmegyei főparancsnok, Cserey Ignác alezredes neveztetett ki, ki működését Nagyváradon január 5en meg is kezdette.

659 Ő május 25-én ezredesül neveztetett ki. A honvédelmi bizottmány nemcsak a már megajánlott 200.000 honvédet állíttatta ki lakosságarányban a vármegyékkel, amelyből az egyes megyékre eső rész kiállítását még november 27-én megsürgeté,

661 hanem újabb 50.000 honvédet ajánltatott meg a nemzetgyűlés által a hon védelmére. Ezen törvény, mely a képviselőház által április 24-én, a felsőház által pedig április 27-én szavaztatott meg,

662 sorshúzás útján s helyettesíthetéssel és négy évi szolgálati kötelezettséggel az egyes törvényhatóságok által a múlt évi újoncállitási kulcs szerint rendelte kiállíttatni a rájuk eső jutalékot. Bihar vármegyére ezen 50.000 honvédből 1602 esett. A besorozandó újoncnak legalább is 18 évesnek, 5 láb magasnak, ép testalkatúnak s a hadi terhek viselésökre [viselésére] alkalmasnak kellé lennie, a kisebb testi, úgynevezett szépségi hibák az újoncot a szolgálatra alkalmatlanná nem tévén. A kiállítandó újoncok átvételére nyolc tartalék alakíttatott. Bihar vármegyében, miután itten a fölszerelési intézetek voltak elhelyezve, ilyen tartalék nem állíttatott föl, hanem Bihar vármegye is a nagykárolyi tartalékhoz osztatott be.

663 7 Közlöny. 1848. nov. 13. (156. sz.) 8 Közlöny 1848. nov. 18. (161. sz.) 9 Bihar vm. jkv. 1849:513. 0 Közlöny, 1849. máj. 29. (117. sz.) 1 Közlöny, 1848. nov. 28. (172. sz.) 2 Közlöny, 1849. ápr. 27., 29. (90 és 92. sz.); Pap Dénes (1870) 2:34., 144. 3 Közlöny, 1849. máj. 2. (94. sz.)