Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

• Bérlő: a nyírmártonfalvi jegyző (Baltazár-féle leírás - kb. 1928). Megjegyzés a törzskönyvi borítólapon -Nagyházy sk. aláírással: „1926-tól telepítés alá vétetett". Épületek 1929-ben (Kohajda Sándor műszaki felvétele szerint): - lakóház (Paticsfalú, nádfedéses, fehérre meszelt 76,16 m

2 beépített területű, 2 szobát, szabadkéményes konyhát, tornácot tartalmazó épület.) - gémes kút (Jóvizű gémeskút.) K. III. 43. Apafája erdő A városházától a Sámsoni úton 5,50 km-re, a hadházi úton 4,30 km-re, a Bökönyi úttól nyugatra 298 kh 154 -öl erdő, 16 kh 1177 D-öl legelő és 6 kh 377 U-öl szántó, összesen 321 kh 108 D-öl területű birtok. (1924-ben 323 kh 1035 • -öl, 1925-ben 330 kh 639 H-öl területű.) Megállapítások: - 1924/25-ben a faállomány: tölgy 40%, akác 40%, kőris, szil, stb. 20%; 1-20 éves állomány 100%; összesen: 5798 m

3

. - 1933-ban az erdő élőfa állománya 4/5 részben tölgyfa, 1/5 részben akácfa. - 1931-ben a nagyerdei katonai lőtér (19,2 kh) területe helyett az erdőből enged át 8,06 kh-at a bizottsági közgyűlési határozat a katonai igazgatásnak, katonai lőtéri célra. Az érintett erdőrészekben átlag 18 éves szilfák és kőrisfák voltak. Kárpótlástól eltekint a város, mivel a nyírmártonfalvi határban bővülnek az erdők. 1936-ban az ingyenes használatú lőtér területe növekszik. K. III. 44. Apafája 1. sz., Erdőőri lak és illetményföldje A városházától 4,55 km-re, az erdő délnyugati sarkánál 1924-ben (K.III.39.): 877 G-öl, 1933-ban: 6 kh területű szántó, kert, ház és udvar. Épületek az 1928. évi leltárban: - lakóház (1783-ban épült, téglaalapon vályogfalú, cserépfedésű. 101,40 m

2 beépített területén 2 szobát, 1 „bedeszkázott" szabadkéményes konyhát, nyitott folyosót, és kamrát tartalmaz.) - istálló, sertésól, kocsiszín (1928-ban épült 98,52 m

2 beépített területtel, téglafalú, cserépfedéses, 2 kocsiszínt, sertésólat, felette tyúkólt és egy istállót tartalmaz.) - tengeri góré (4,90 fm.) - ürszék - kút (1929-ben építve betongyűrűkkel.) 1943-ban dr. Vásáry István ny. polgármester, mint a Debreceni Vadásztársulat elnöke írja alá azt a nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy az erdőöri lakot áttelepítik az erdő északnyugati sarkába. K. III. 45. Bánk erdő, Bánk 3., 17., 94., 120. sz. A városházától a Diószegi úton 12,45 km, a Monostorpályi úton 12,76 km távolságban, a Fancsika erdőtől délre, Halápi erdőtől délre és nyugatra, Pacz erdőtől keletre Hosszúpályi és Hajdúbagos községek határáig terjedő 1924-ben (K.III.57.) 3537 kh 349 G-öl, 1925-ben 3578 kh 886 G-öl, 1933-ban 3561 kh 351 •-öl, 1935-ben 3574 kh 1173 ! i-öl területű erdő, szántó, rét, legelő. 1924-ben a faállomány: tölgy, nyár, stb. f 59 %, akác w 41 %; 1-20 éves = 96,7 %, üres = 3,3 %; öszszesen: 67.962 m

3

. 1933-ban „részben tölgy, részben akác, itt-ott rezgőnyár és nyírfa, valamint mesterségesen ültetett amerikai kőris". Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1923-ban a Tokaji-féle 5 kh, a Csáky Gergely-féle 11 kh 568 D-öl területű banki kaszálót - amely „eddig is erdő volt" - az erdőhöz csatolják. - Jogelismerési díj fejében a sorompóval ellátott út használatára kapnak engedélyt a városi erdőben: 1929ben vitéz Toókos Gyula tábornok, 1932-ben Kovács Ferenc Bánk 98. sz. alatti birtokos, 1933-tól a VI. sz. Vitézi Törzsszék Hosszúpályi-i telkes vitézei (v. Kerecsényi Sándor, v. Várnagy János, v. Hegyesi Sándor, v. A.Kovács József, v. H.Kovács József v. Munkácsi Antal, v. Egri Gyula, v. Takács Sándor, v. Bujdosó Sándor), 1936-ban Rácz József. - 1932-ben a Diószegi úti állami elemi iskola földjét az erdő területéből egészítik ki. - Csereszerződések az erdőterület növelésére (az ún. „koncentrációs vonalon belül"): Fogarasi Györgyné szül. Veres Mária Hajnal utca 13. sz. alatti kaszálóbirtokossal 5 kh 1257 kh területre 1931-ben; Keresztessy