Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - B. II. ipari és gazdasági bértelkek

B. II. 58. Salétrom utca 3., azonos Szoboszlói út 3. sz., Keleti sor, Villamoskocsi-tároló A városházától 1,10 km-re az Ispotály laposon a faipari rt. telephelyétől északra, a 0o\t Salétrom laktanya területéből villamoskocsi-tároló és javítóműhelyek céljára bérelt, 1924-ben 3 kh 937,1 LTJ-öl, 1925-ben 4 kh 972,1. í 1 -öl, 1931-ben 8 kh 57,74 u-öl nagyságú terület, amelyen az épületek a DHV és HÉV tulajdonában állnak.. Bérlő és ingatlanhasználó: (közös bérletben) Debreceni Helyi Vasút Rt. és a Db.-Nyírbátori HÉV Rt. (A HÉV területhasználati szerződése 1910. február 19-jén kelt, a bérleti viszonyról a legkorábbi adat 1922ből való, bár a szerződés 1926. október 4-ei keltezésű. Az utolsó - ismert - hosszabbítás 1936-ban született és 1941. július 31-jéig „köttetett".) Megállapítások és nevek a törzskönyvben: 1926-ban 3 kh 299 i -öl területtel bővítik a bérletet mozdony- és kocsijavító műhely létesítése miatt. - A területhasználattal kapcsolatban felmerül a Schreiber Jakab-féle sírkőraktár, a Hajlítottbútorgyár, a Vasútforgalmi Rt. neve. B. II. 59. Salétrom utca 5. sz., Keleti sor. Faipartelep A városházától 1,30 km-re az Ispotály laposon a Salétrom utca és a Keleti sor között, a villamoskocsitároló bérletétől délre 4 kh 613,8 •-öl terület (Hajlított-bútorgyár). Bérlők: Általános Forgalmi Bank Rt. (1924- /1973/ - 1935), Magyar Általános Hitelbank (átvállalással, 1935-1973) ebből 1940-ben visszalép és csereszerződésekkel a Debreceni Hajlított Bútorgyár és Fakereskedelmi Rt. részére tulajdonba adatja a várossal a területet. B. II. 60. Széchenyi út

16 2/b., azonos Széchenyi utca 58. sz. (Megszűnt törzskönyv: lásd B.VII. 15.) A M. Kir. Állami Fémipari Szakiskolánál, a Siketnémák Intézete felől 1924-ben 1137,63 •-öl területű üres telek. A telket 1907-ben Berger Jenőné, illetve Dalmi Kálmán tulajdonából vásárolja a város. 1931-ben az akkor-Debreceni Állami Fa- és Fémipari Szakiskola (igazgatója Kiszely Árpád) részére, a m kir. Kincstárnak adományozza a város. B. II. 61. Széchenyi út 4., (azonos Széchenyi utca 60. sz. déli vége, ma Postakert utca 13. sz.) (Megszűnt törzskönyv, lásd: B.VII.20.) A Siketnémák Intézete telkének déli végében volt, 1924/25-ben 594,29 u-öl területű üres telek. 19lótól a királyi Kincstár tulajdona. B. II. 62. Széchenyi út 42. sz., azonos István út 4. sz. és Szoboszlói utca 33. sz., Horthy telep. A városházától 1,90 km-re a Postakertben, az István út és a Szoboszlai út között, a tisztviselő telep mellett, 1924-ben 18 kh 424.2 n-öl, 1933-ban 15 kh 141 D-öl területű szántó és régi vízárok. közhasznú munkáskert, közalkalmazottak kertgazdasága. (Ma a Postakertben az Ohat utca, Vajdahunyad utca, Bojta utca házas telkei és a benzinkút területe.) Bérlő: Közalkalmazottak Konyhakert Egyesülete (-1925-1928-) Baltazár János városgazda szerint a területen - a Szoboszlai út vonalával közel párhuzamosan - keresztülvezető, itt régi Tóczó csatorna néven jelzett árok 1913-ban szűnik meg. B. II. 63. Szegfű utca 20-22. sz. A városházától 1,70 km-re lévő, A Libakertben Rádi-féle, 337,3 íJ-öl területű üres telkek. 1910-ben utcaszabályozáshoz vásárolva Rádi János és neje szül. Kaszás Julianna tulajdonából. Bérlők: Gulyás Lajos (1925-1927), Nagy József Szegfű u. 15. (1930-1933), Pap László Szegfű u. 15. (1933-1934), Szabó Imréné /Csapó u. 41. sz./ (1940-), Kardos Istvánné (-1950), Gondon Mihály (19501956). 'A mai Széchenyi utca a Külső vásártértől kifelé, újrakezdett számozással Széchenyi »f-ként folytatódott.