Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - B. II. ipari és gazdasági bértelkek

Épületek, építmények az 1924. évi leltárban: - lakóház (Téglafalú, cserép-, és részben bádogfedéses 56 m

2 beépített területű, mászható kéményes épület. 56 m

2 beépített területén 2 szoba, konyha, kamra és nyitott tornác található.) - klozet (Gerendavázas deszkaépítmény cserépfedéssel, 1,44 m

2 beépített területtel.) - sertés és baromfiól (Gerendavázas deszkaépítmény zsindelyfedéssel, 12 m

2 beépített területtel.) - kutak (1 db félig betemetett téglafalú, felszerelés nélküli ásott kút és 1 db 6 méteres szívócsővel ellátott szivattyús kút.) Az épületek „1925. évben átjavíttattak." A birtok 1930-ig haszonbérben, majd házhelyekként eladva. (Az utolsó részlet 1933-ban került értékesítésre.) Bérlők: Rosenfeld Albert, Diószegi út 10. (-1924), Varadi Károly városi tb.adóügyi ellenőr (19241930), Ismert vevők: Braun János és neje szül. Lukács Margit, Gilányi laktanyai lakosok a Nógrádi Mátyás utca 2-re, Rózsa András és neje szül. Reich Julianna, „Pavillon laktanyai" lakosok a Nógrádi Mátyás utca 4re, Surányi Pál és neje szül. Nagy Mária, „Pavillon laktanyai" lakosok a Nógrádi Mátyás utca 6-ra., Várady Károly és neje szül. Gómóry Karolina, Luther u. 5/b. a Nógrádi Mátyás utca 8-ra és 10-re, Nagy László és neje szül. Halku Mária, Péterfia utca 18. a Nógrádi Mátyás utca 12-re, Román László és neje szül. Kerékgyártó Róza, Tarr utca 3. a Nógrádi Mátyás utca 14-re, Visky Zoltánné, Csapó utca 84. a Nógrádi Mátyás utca 16-ra, vitéz Nemes László és neje szül. Szabó Zsuzsanna, „Pavillon laktanyai" lakosok a Félegyházy Tamás utca 18-ra. B. II. 41. Luther utca 7. sz., Olaj ütő A városházától 2,20 km-re lévő, A városi szőlőtelepektől keletre, a Lamprecht-féle hizlalótól északra, 7 kh 1237,5 G-öl területen lakóházak, gazdasági épületek. A földterület a városé, a felülépítmény a magánosoké. Az Olajütő lakásai 1-86-ig számozottak. A törzskönyv 1933-ból közli a felépítmények valamennyi tulajdonosát név szerint (90 fő). B. II. 42. Luther utca 17. sz., Liget tér,, Kincseshegyi tó és partja A városházától 2,55 km-re lévő 1924-ben 22 kh 1060,4 G-öl területen homokhordó, legelő tóval. 193 I-ben (az OFB házhelyosztásai miatt) 3 kh 325 G-öl területre olvad a tó és környéke. A tó sportcélokra (csónakázásra és korcsolyázásra) van bérben kiadva. („Emberek és állatok fürdése, úsztatása tilos.") Kb. 1930-tól a tó körüli területeket a rendezési terv szerinti 91 részletre osztva, házhelyekként értékesítik. 1938-ban törlik az ingatlant a bértelkek közül. 1945. után a Szociáldemokrata Párt kéri használatra a tavat és környékét. Bérlők: Hitter Milán (1921-1927), Kovács János és társai -a tó hasznosításra (-1930-1934), Pusztai Sándor és neje, Sámsoni út 33. (1934-1935), Vasas Gusztáv és neje, Bálint pap utca 12. (1935-1938). Ismert vevők: Luczay Mihály és neje szül. Rácz Hermina, Piac utca 18.; Kovács Ernő és neje szül. Pap Erzsébet, Zwingli utca 8.; Szabó Sándor és neje szül. Győrösi Erzsébet, Csillag, utca 99.; Kiss Ferenc és neje szül. Kiss Eszter, Rakovszky utca 30.; Kiss István, Nyíl utca 127.; Kiss László és neje szül. Bódi Jolán; Pálffy Ilona, Varga utca 12., a Huszár Gál utca 4-re. Érintett utcák, illetve más nevek: Kurucz utca, Bálint pap utca, Tormai István utca, Hodászi Lukács utca, Kincseshalom. B. II. 43. Millennium tér, Mátyás király utca (A törzskönyv itt megszűnt, lásd B.VI.b.18. és B.VII.28.) A Mátyás király utcai menház melletti 663 G-öl területű üres telek a csapókerti iskola mellett. 1895ben vásárlás során lesz városi tulajdon. 1930-ban a terület közterületi funkciója miatt törlik a bérletek sorából.