Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - B. II. ipari és gazdasági bértelkek

25,25 m

2 beépített területű.) A - istálló és szekérszín (Az egyhelyiséges istálló vályogfalú, cserépfedéses 57,57 m

2

, a hozzáépített szín vályogfalú, lapos tetejű, papírfedéses 21,37 m

2 beépített területű.) -.árnyékszékek (Vályogfalú, lapos tetejű, papírfedéses 3,9, illetve 3,19 m

2 beépített területű.) - kút (lm belméretű, téglaburkolatú, 6 m mélységű, öntöttvas szivattyús kút.) - víztartó és gépház (A kert öntözésére a tóból szivattyúzták a vizet. E tevékenységhez téglázott akna, kovácsolt vaslemez víztartó és fabódéban kialakított szívó-nyomó géppel felszerelt gépház, készült.) - kerítés (Sodronyfonat, léc-, és deszkakerítés „megviselt állapotban", 640,- ím hosszban.) B. II. 20. Gázgyár utca 8. sz., azonos Egyletkert utca 1. sz., Csónakázó tó A városházától 2,55 km-re lévő, 5 kh 10009,8 -öl területű, ebből 2 kh 253,9 []-öl a „csolnakázó" tó, a többi részen ház udvarral, legelő, faiskola (ill.: 1925-től legelő), lőtér. Bérlők: Szabó Sándor (1905-1917), Szabó Sándor és dr. Fényes Endre (1917-1923), Szabó Márton, Gázgyár utca 8. (1923-1929), Soltész István (1929-1930), Magyar Királyi Cserkészszövetség (1930-1932), Magyar Cserkészszövetség debreceni IX. Kerülete - díjtalan használata (1932- „további intézkedésig", 1949-ig?), Magyar Szabadságharcos Szövetség debreceni Hajlítottbútorgyár üzemi csoportja és 10 személy parcellabérlete (1949-?»). Épületek, építmények az 1928. évi leltárban („A bérlő bemondása szerint a ház sajátja, csak a föld a város tulajdona"): - főépület (Tégla alapokon vályogfalú, nyeregtetején kátránypapír-fedéses, üveges verandás, hozzáépített félnyeregtetős konyha és kamra épületszárny. Beépített területe 172,49 m

2

. Tartalma: veranda, ivó, szoba, konyha és kamra.) - lakóépület (Tégla alapokon vályogfalú, nyeregtetején kátránypapír-fedéses, 44,53 m^ beépített területén verandát, kamrát és szobát tartalmazó épület. - 1936-ban elbontva.) - árnyékszék Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1932-ben „cserkésztavi cserkészház " épül. - Í 93 3-ban - a város adományozta kerítésanyaggal - bekerítik a területet. - 1936-ban a cserkészek a II. sz. életveszélyes épületet lebontják. - 1937-ben barakképítés folyik. - 1937-1941 között mintegy 250 különböző fát ültetnek. - 1938-ban kutat fúrnak. - 1946-ban a cserkészek a terület egy részéről lemondanak. - Megállapítás 1949-ből: „a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége a tavat és tóparkot nem használja. A parkot felszántották, a növényzet nagy részét kiirtották, a tavat pedig jégtermelésre használják." B. II. 21. Kassa (volt Hadházi út, Szabadság útja, Kassai) út 27. azonos Mikes Kelemen utca 4. sz. és Jánosi utca 1. sz., Zsibvásártér A városházától 1,70 km-re 1924-ben {„Gyógyáru bérlete") 5 kh 751,7 D-öl területű Juhász-féle telek, a villamos végállomásnál. A város tulajdonába kisajátítás útján 1899-ben kerül az ingatlan. Ismert bérlök: Natura Rt. (-1923-), Filep Gábor (1925-1928). Épület az 1925. évi leltárban: - lakóház (Téglafalú, cserépfedéses, 36,23 m

2 beépített területű, 1 szobát, mászható kéményes konyhát és kamrát tartalmazó ház.) A területből 1935-ben a római katolikus egyházközség részére 91 G-öl imaház céljára ingyen átengedve (lásd B.IV.69). A törzskönyv 1933-ban „ócskapiacrór ír. A piaci lakóépületet 1936. márc. 2-n bontják el. 1942-ben a terület egy holdnyi részén a leventék olajos magvakat termesztnek. 1948-tól a zsibvásár melletti szabad területen parcellákat adnak bérbe. 1950-től a XIII. sz. Autójavító Vállalat részére adják át beépítési céllal a Kassai úttal párhuzamos (templom előtti) területet.