Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. V. honvédelmi bérletek

Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - 1930. Az udvar fásításához 228 P. értékben 190 db gyümölcsfa csemetét ad ki a városi kertészet. - Sertésól és fáskamra épül, illetve épület átalakítási-, és javítási munkálatokat végeznek a telepen. - 1932. A méntelep parancsnokság kérelme alapján a kertészeti felügyelő 4 db fenyőfa csemetét és 200 db Spirea cserjét ad ki a laktanya udvarra kiültetésre. - 1933/34. Fásítások: a méntelep laktanya előtti bekerített területre 15 db japánakác, 40 db 8 éves feketefenyő, 15 db vadgesztenye, 50 db kőrisfa, 15 db 6 éves japánakác, illetve 300 db Spirea díszbokor (100 fm. szegélyezéséhez) kerül kiültetésre. (190 P.) - A déli oldalra, az úttest és az épületek közé 50 db akác, 2 db oltott orgona, 1 db eperfa, továbbá 1000 db kőris (sövénynek) és 20 db Spirea kerül kiültetésre. (130,7 P.) A kiültetett fák hiányainak pótlására felhasználva 1 db földlabdás lucfenyő, 25 db erdei fenyő, 2 db kétszer nyíló piros akác, 2 jegenyenyárfa és 1 jázminbokor. (30,25 P.) - 2300 db kőris, 15 hársfa, 60 Spirea, 3 kanadai nyárfa, továbbá 11 db fekete fenyő, 24 db lucfenyő, 12 db Spirea, 1 db platán került kiadásra a kertészet részéről. - 1935. A főépület emeletén 3 helyiséget fürdőszobává alakítnak át. - 1936. A főépületi homlokzat tatarozását és a tetőzet cserepezésének helyreállítását elvégzik. - 1937. A méntelep területéből 5 kh területet, 1 P. jogelismerési díj megfizetése ellenében, 99 évre, az új tűzérlaktanya céljára ad át a város (172/1937. bkgy. sz. hat.), és vállalja, a bekötőút és szennyvízcsatorna bekötést. - 1939. A kertészet 2 db lucfenyőt és 1 db platán csemetét ad kiültetésre. - 1941. Az ingatlan bérleti viszonya határozatlan időre meghosszabbítva. - 1942. A méntelep területéből újabb 40 méteres sávot az új, gépkocsizó laktanyához csatolnak át. - A kertészet 24 db vegyes gyümölcsfát ad kiültetésre. - 1949. A területből 1 hold mesterséges termékenyítő állomás céljaira felajánlva. - 1950. A Közületi Vagyoni Bizottság határozata szerint az Állami Méntelep (Böszörményi út 54. sz.) vezetésének adják át az ingatlant ingyenes használatra. Az átadás során megállapítják, hogy 1948. január 12-én adta át bérleti használatra a város a telepet a méntelep vezetőségének. - 1951. A telepen lakás-átalakítási, kocsiszín átalakítási, trágyatelep-, kerítés-, és jártatópálya-építési munkákat végeznek. K. V. 3. Hajdúböszörményi út, Salvator m. kir. honvédbarakkok, Bellegelő 521. sz. A városházától 3,75 km-re, a Hajdúböszörményi út keleti oldalán, a nyírbátori vasúttól északra 1924ben 32 kh 1411 •-öl, kb. 1930-ban 8 kh 08 í 1 -öl területen ház és udvar (szükséglakások). Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon és az iratokban: - 1910. A cs. és kir. 7. hadtest építészeti osztály Temesváron: elkészíti - „tartalékosok számára Nyúláson építendő barakk Debrecenben" címen - a katonai barakkok helyszínrajzát. (A rajzon a város nevében aláírók közül azonosítható Aczél Géza főmérnök és dr. Dóczy Emil ügyész neve.) - 1912. A Fried és Adorján budapesti építési vállalkozók által benyújtott építkezési végszámlát, korrekciókkal, 318.351,30 korona végösszeggel igazolja Borsos József városi mérnök. (Épült: nyúlási barakkoknál őrbarakk, legénységi épület, konyhaépület, árnyékszéképület, hamu-, és szeméttartó és kerítés; a lovassági barakkoknál legénységi épület, istállóépület, konyha épület, patkoló épület, árnyékszék, hamu-, és szeméttartó, trágyatartó és kerítés.) - 1924. Az ingatlanok területéből művelhető 16 kh 514 G-ölre vonatkozóan a barakklakók bérlete meghoszszabbítva 1925. évig. - 1926. Megállapítják, hogy a Menekültügyi Hivatal bérleti szerződése lejár. - Az OFB házhelykijelölési eljárás alá vonja az ingatlanok területét. - 1927. A debreceni Kálvinisták Templomegyesülete egy barakképületet és udvarát (északi telep) díjtalan használatra átveszi. - 1928. (cca.) Baltazár János megállapítja, hogy a 2 barakkterület körös-körül álló deszkakerítéssel van ellátva. A vasút felőli barakkoknál 83 db 3 - 38 cm vastagságú akácfa, 3 őszibarack-, és 1 sárgabarackcsemete, 1 eperfa, 10 db 7 - 53 cm vastagságú tölgyfa, míg az északi „volt katonai gyűjtő barakkoknál" ahol a telepfelügyelő Györe István lakik egyedül, és a belső szántóföldet Benedek András erdőőr bérli - 169 db 3-35 cm vastagságú akácfa, 1 db 35 cm vastagságú jegenyenyárfa és 14 db egyéb (díszfa, gledicia, stb.) fa található. - 1929. A m. kir. 6. honvéd vegyesdandár parancsnokság veszi át a vasbeton barakkokat és átalakítási engedélyt nyer az ingatlantulajdonos várostól.