Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

- 1935. Az iskola udvaráról, az erdőigazgatósági vizsgálat után, 3 db kidőléssel fenyegető, korhadt tölgyfát termelnek ki. - 1942. A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. K. IV. 54. Macs, Állami elemi népiskola Megszűnt törzskönyv, mert a Steinfeld István uradalmában lévő iskola nem a város tulajdona. (Törzskönyvét lásd: K.VII.22.) K. IV. 55. Nagycsere, Szülésznői lak Lakóház és udvar 125 íl-öl területen. (Törzskönyve nem lelhető fel.) K.IV. 56. Nagycsere, Szatai állami elemi népiskola A városházától a nyíracsádi úton 11,35 km, a vámospércsi úton cca. 13 km-re, az erdei vasút Martinka megállójától délre, a nagycserei erdészlak és a szatai erdőőri lak közötti távolság felénél a Nagycsere erdőben 2 kh területen iskola, udvar és szántóföld. Épületek, építmények az 1932. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (1929-ben épült, földszintes, részben alápincézett, téglafalú, palafedéses, 226,34 m

2 beépített területű épület. Lábazata cementhabarcs vakolatú, a homlokzat lábazat fölötti része, a falsarkok, a tornácok boltövei és az ablakkeretek nyerstégla kiképzésűek, a falmezők durva cementhabarcs vakolattal készültek. Az épületben 1 tanterem, 2 tornác, előtér, 2 szoba, konyha, előszoba, pincei lejáró és pincehelyiség található.) - melléképület (1929-ben épült, téglaalapokon téglafalú, palafedéses, 53,90 cm

2 beépített területű épület. Az oldalfalak 1,80 cm magasságig nyerstégla kiképzéssel, e fölötti részen húzott vakolattal készültek. Az épületben 2 fáskamra, 3 ürszék, sertés-, és felette tyúkól található.) - sütőház és kemence (1929-ben épült téglaalapokon téglafalakkal, pala-, illetve a kemence cserépfedéssel 10,04 m

2 beépített területen.) - kút (1 db szivattyús) - kerítés (Alul „vasbetonpallóval" összekötött vasbeton oszlopokra szerelt, 1,50 m magasságú horganyzott dróthálóból készült kerítés, 227,05 fm hosszúságban.) Tények és megállapítások a nyilvántartó lapokon: - Az élőfa állomány a Baltazár-féle gazdasági leírásban: 83 db 7-36 cm vastagságú tölgyfa, 35 db 8-34 cm vastagságú akácfa és 1 db 30 cm vastag „vén vadkörtefa". - 1930. A kertészeti felügyelő 22 db vegyes gyümölcsfát, 2 eperfát, 4-4 köszméte és ribizli bokrot ad az iskolafásításhoz. - 1942. A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. K. IV. 57. Szikgáti állami elemi népiskola A városházától 5,85 km-re, Szikgát városi birtok nyugati oldalán, a kishegyesi és szoboszlói utat öszszekötő Határ út keleti oldalán, a Fáy dűlőhöz vezető dűlőúttal szemben 1 kh 1561 D-öl területen iskola, udvar és szántóföld. Épületek, építmények az 1931. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (1930-ban épült, földszintes, részben alápincézett, téglafalú, palafedéses, 241,54 m

2 beépített területű épület. Lábazata cementhabarcs vakolatú, a homlokzat lábazat fölötti része, a falsarkok, a tornácok boltövei és az ablakkeretek nyerstégla kiképzésűek, a falmezők durva cementhabarcs vakolattal készültek. Az épületben 1 tanterem, 2 tornác, előtér, 2 szoba, konyha, előszoba, pincei lejáró és pincehelyiség található.) - melléképület (1930-ban épített, téglaalapokon téglafalú, palafedéses, 55,19 m

2 beépített területű épület. Az oldalfalak az ablaktalp magasságáig nyerstégla kiképzéssel, e fölötti részen húzott vakolattal készültek. Az épületben 2 fáskamra, 3 ürszék, sertés-, és felette tyúkól található.) - sütőház és kemence (1930-ban épült téglaalapokon téglafalakkal, pala-, illetve a kemence cserépfedéssel 9,04 m

2 beépített területen.)