Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. IV. külső iskolák, közművelődésijótékonysági, alapítványi ingatlanok

iskola fásításhoz. - 1931. Az iskola tanítója Gere István. - 1942. A városnak kölcsönt adó bankok engedélyezik, hogy az ingatlanra a kincstár örök használati jogát bejegyezzék. K. IV. 46. Pallag 1-7, 9-23. (Pallag puszta), Gazdasági Akadémia A városházától 8 km-re, a hadházi műút nyugati oldalán, a Nagyerdőtől északra, a nyírbátori H.É.V. északi és déli oldalán, vitéz Nagy Pál altábornagy vitézi földje (volt Pallag Betontanyai ingatlan) és a gazdaság bérelt földjei déli, a Bellegelő IV. keleti szomszédságában, 401 kh 1213 Cl-öl területen szántó, kert, rét, legelő, szőlő, erdő, szérűskert, és gazdasági akadémia épületei és udvar földje az állam díjtalan használatában. 1857-ben, Ferenc József - magyarországi körútján, amikor Debrecent is felkereste - az országos gazdászati és „erdőszeti" viszonyok javítását kezdeményezte. A Debrecenben felállítandó felsőbb iskola részére, a központi források mellé a város 1863-ban 400 kh föld ingyenes használatát, illetve további 200 kh bérletét ajánlja fel egy tagban. 1866. szeptember 3-án kelt „kölcsönös biztosítási okmány" rögzíti a tanintézeti földek használati jogát. A belső tanintézet

69 Pallagra költöztetésével kapcsolatban 180/1890. bkgy. sz. alatt hoz határozatot a törvényhatóság. Ebben elvállalja Debrecen, hogy a tanintézeti épületeket 460.000 Korona erejéig a pallagi telepen, a kincstári igények szerint megépíti, míg a kincstár 40 év alatt olyan összegű házbért fizet Debrecen kasszájába, amellyel az építési költséget és kamatait visszafizeti. E fizetési kötelezettségének 1942. augusztus 31-ig eleget tesz a kincstár, így a megállapodások szerint a felépítmények kizárólagos tulajdonosává vált. (Az épületek alatti föld tulajdonjoga változatlan marad, amiért jogelismerési díj megfizetését írja elő a város.) Térrajzok: - A Berényi Gábor és Győry Kálmán mérnökök által 1899. júliusában készített, 1" = 200° méretarányú, „Parlag (Gazdasági tanintézet)" című, színezett térrajz együtt ábrázolja - eltérő színekkel - az ingyenes használatú és a bérelt földeket. - A Bittermann-féle, „a Pallagi Gazdasági Akadémia területéről" 1928-ban készült, pausz alapú térrajz 1:8640 méretarányú. A földrészleteket helyrajzi számokkal és művelési ágak feltüntetésével jelöli. Ábrázolja az akadémia és a gazdaság valamennyi épületét. Tények és megállapítások a törzskönyv mellékleteiben: - 1934. március 6. A tanintézet és a vitézi telkek vitás határvonalát kiigazítják. A bejáráson az akadémiát Halász Miklós gazdasági akadémiai tanár képviseli. (Rögzítik, hogy a 100 kh nagyságú vitézi földet 1923ban adta a vitézek birtokába a város.) - 1949. A Debreceni Agrártudományi Egyetem ügyében, a megyei Földhivatal megkeresésére a debreceni Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság elrendeli, hogy a Debrecen város nevén álló valamennyi pallagi, tanintézeti ingatlant - juttatás jogcímen - a Magyar Állam, földművelésügyi tárca, szakoktatás javára kebelezzék be. (1946. évi IX. tc. és 600/1945. M.E. sz. rendelet szerinti eljárás.) K. IV. 47. Szepes 6. sz., Állami elemi népiskola A városházától 8,67 km-re, a szováti kövesútból, a Kamaráshalomnál délre ágazó dűlőút nyugati oldalán, a Kenyeres és Eszenyi birtokok mellett 1585 l-öl területen iskola, udvar és illetményföld. A birtokot 1908-ban Kenyeres Károly és neje szül. Abeles Emma tulajdonából vásárolja a város. Épületek, építmények az 1927. évi leltárban: - tanterem és tanítói lakás (Földszintes, részben alápincézett, téglaalapokra rakott, vakolt téglafalú pala-, és kis részben bádogfedéses, 265,77 m

2 beépített területen 1 tantermet, előteret, 3 szobát, konyhát, kamrát, előszobát, előpincét és 2 pincehelyiséget tartalmazó épület.) - sertés-, és tyúkól (Fenyőgerenda vázas, állódeszka oldalfalú, 4,0 m

2 területű, földszinten sertésólat, felette tyúkólt tartalmazó építmény.) - istálló (Téglaalapokon, téglafalú, palafedéses, 38,15 m

2 területű, egyhelyiséges épület.) oy

A „belső" intézet első épülete a mai Bem téri kórház (B.IV.36.) helyén épült fel. 1888-ban költöznek az Egyház térre (Füvészkert utca 2). 1901-ig a pallagi gazdaság területén csak az alsó fokú szakképzést adó földműves iskola működik, illetve itt tartják a „felső iskolai" hallgatók gyakorlati képzését. (Szerzői kutatási adatok.)